Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Farkas Gyula: Temetési rítus és nemiség

esetében, amikor a nőnél csak egy X nemi kromoszóma van. Ennek eredményeként az illető nem fejlődik tipikus nővé, menstruációja nincs, így meddő lesz, termete pedig a nőkre jellemző termetnél kisebb. A kromoszómális és gonadális nemiség, mint láthatjuk, az egyén szomatikus nemiségét is befolyásolja. Ez egyébként normális kromoszómakép mellett is bekövetkezhet, ha a gének abnormális működése következtében pl. hormonhiány lép fel. így a genetikailag és gonadálisan masculin nemiség ellenére feminin alkatot tapasztalunk. Végül beszélhetünk sz egyén pszichoszexuáli

s nemi ségéről is, vagy más szóval nemi tudatáról. Ez azt fejezi ki, hogy az illető férfinek, vagy nőnek érzi-e magát. A nemi tudatot a nevelés, a keresztnév adása, az öltözködés, a hagyományok, stb. befolyásolják. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a női nemet genetikailag az XX kromoszómakép, a petefészek struktúrával rendelkező ivarmirígy. 3 külső női nemi szervek és a női pszichoszexuális jelleg határozza meg, míg a férfi nemet genetikailag az XY kromoszómakép, a here struktúrával rendelkező ivarmirígy, a külső nemi szervek és a férfi pszichoszexuális jelleg jellemzi. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy ez a két változat csak a tipikus nő és tipikus férfi esetére érvényes. Mindezeket a tulajdonságokat az élő embernél jól megfigyelhetjük. Kromcszómaképét ellenőrizhetjük, viselkedését tanulmányozhatjuk. Ugyanakkor ezek a lehetőségek a történeti embertani leleteknél csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre. Lényegében csak a szomatikus nemiségből adódó jellegek /mint pl. a termet/, vagy a genetikailag determinált nemiségből következő szekunder ivari jellegek egy része /pl. az arcus pubis, glabella, proc. mastoideus, stb./ figyelhetők meg. Amennyiben azonban ezek nem tipikusak, úgy a nemiség eldöntése csontváz