Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Giday Kálmán: A szegedi szecesszió általános problémái

tője a német és osztrák szecessziónak is. Egyben azonban megegyeznek: bőven használnak vasbetont, vasgerendát és így törekvésük egyben a modern építészet kezdetét is jelenti. Ugyanakkor az angol szecesszió hatása is erósen érvényesül, minél tágabb körben igyekeznek felhasználni a kézművesipar művészi alkotásait is, s nagy paloták mellett kis remekek is keletkeznek, Raidhlnak a Somogyi utcában készített kis egyemeletes palotája, Magyar Edének a Jósika utcában készített, belső kiképzésében is remekmüve, ahol az udvaron szökőkút és rózsalugas volt. Az építészet területén azonban nemcsak a szecesszió haladó mozgalma jelentkezett, hanem az erősödő konzervatív vallásos mozgalmak a középkori építészethez fordultak viszsza. A szomszédban, Szabadkán a zsinagóga is magyaros szecesszióval készült, nálunk a zsinagóga moszlimos motívumokat igyekszik érvényesíteni, a Dóm és két új templom a román és gótikus művészethez fordul vissza, de a vasúti leszámítoló konzervatív vezetői is a román stílust választják. 2. A szegedi kovácsmüvészet versenytárs nélkül első helyen áll remek szecessziós alkotások tömegével. A Tapai Antal-Tipity János által készített kitűnő felmérés a fellelhető anyag felét tartalmazza. A 100 kétemeletes palota mellett 250 emeletes-félemeletes ház készült szeceszsziós kapubetéttel, vaskerítéssel, s természetesen jóval nagyobb a temetők szecessziós anyaga is. A temetőkben lassabban terjedt el, ugyanakkor az 1920-30-as években is divatos volt 3 szecessziós virágfüzéres díszítés. 3. Az üvegművészet legszebb alkotásai a templomokban és a legjelentősebb háromemeletes palotákban vannak. Volt helyi műhelye is, amint arról Singer Mátyás egykori üveges műhelyének üvegmozaik cégtáblája árulkodik. A. Az asztalosiparnak szecessziós alkotásait nehezebb megközelíteni. 1901-ben Szegeden a szecesszió jegyében