Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
TÖRTÉNELEM - Giday Kálmán: A szegedi szecesszió általános problémái
nagy iparművészeti kiállítás volt, ahol szerepelt az ifjabb Rajner Károly szekrényremeke, Horti Pálnak Szegedre került alkotása /Bakonyi Tibor foglalkozott vele/, s az újsághirdetések képei is erre utalnak. Magyar Ede bel sőépítészettel is foglalkozott, a Korzó kávéházat ó rendezte be. 5. Az épületkerámiának helyben is műhelyei támadtak Kitűnő klinker- és keramittéglát készítettek, amelyek használata díszítő jelleggel különösen a középületeken vált általánossá /Tömörkény Gimnázium, Vakok Intézete, Újszegedi Tanítóképző, stb./. De készültek tégladíszítés sel paloták is /Deák Ferenc u./ és a két Lechner téri családi ház is. A virágos magyaros díszítő kerámiát való színűleg Pécsről vásárolták. Sajátságos Magyar Ede két épülete: a Református Palota és a Jósika utcai palota, ahol vallásos jelenetet /magvetés, aratás/ és tájképet tett színes kerámiával az épületre. A díszítőszobrászat kedvenc formája a fiatal nő, vagy csak annak a feje, ameiyre Magyar Ede épületein kívül éppen a Sajtóház a leg szebb példa. A belső stukkódíszítés egyedül a Jósika utcai volt Hercegh házban maradt meg. Bármennyire is gazdagnak tűnik ez a feltérképezetlen szecessziós örökség, meg kell jegyeznem, hogy Magyar Ede két épületének semmisítették meg egykori díszét, ezen kívül még négy épületet meztelenítettek le, köztük a Hősök kapujánál lévő egykori szecessziós DEMKE épületet. Ideje lenne a most már nyolcvan éves épületek legjavát a műemlékjellegű, vagy városképi jellegű védett csoportba bevenni. 6. A grafika területén jelentkezett a legkorábban a vonalat, a rajzot előtérbe állító szecesszió hatása. Éspedig nemcsak a nyomdai grafika területén, hanem a kísgrafika egyéb ágában is. Az Idő, 1907-08-ban nyolc ex libris rajzot is közölt, s kialakult a kisgrafikagyűjtőknek az a tábora, mely a következő koTszakokban is