Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Giday Kálmán: A szegedi szecesszió általános problémái

adó palotája. Átalakult a Bartók tér 5 palotával, a Du­gonics tér, de jutott egy-két palota a nagyállomás vidé­kére is. A Szent István téri víztorony megépítése tette lehetővé tulajdonképpen, hogy a korszerű magasnyomású vízvezeték-rendszer egészen a Nagykörútig kiterjedjen, a korábbi Kiskörút helyett. A szegedi építészek közül néhányan Budapestre költöztek: Rajner Károly és Szivessy Tioor, ugyanakkor Szegeden lelt otthonra az orosházi szü­letésű Magyar Ede és a szabadkai Raichl Ferenc. A város lakossága 1880-1910 között mintegy 30000-rel növekedett, a palotaépítés azonban csak a nagy- és közép­polgárság részére teremtett 4-6 szobás lakásokat, vagy a középosztály szintén erőteljesen gyarapodó többezres tö­megének 2-3 szobás, fürdőszobával is felszerelt kényelmes lakást. Gyarapodott ugyan a kispolgári és jobban kereső szakmunkások rendelkezésére álló lakásállomány is, 250 új egyemeletes és félemeletes ház készült általában 4 kétszo­bás lakással, ahol a közös WC a folyosó végén volt, de fe­szítőén jelentkezett a munkáslakások hiánya. A telkek nagy­része Szegeden és Újszegeden egyaránt a város tulajdonában veit, a város Lázár György vezette tanácsa az anyagi erő­ket s Fogadalmi templom, a rókusi és újszegedi templom é­pítésére és a Széchenyi tér szobrokkal való díszítésére koncentrálta. A tervszerűtlenség következménye, hogy a kör­töltésen kívül is megjelent két kisebb lakótelep-nyomorta­nya . A szecesszió szakított a történelmi stílusok oszlop­rendjeivel, pilléreivel, ablakpárkányaival, de korántsem alakított egységes új stílust. Nagy hatása volt Lechner Ödön magyaros stíluskeresésének, mintegy tíz épületen ta­láljuk meg ennek a hatását. Az építészek a festőkhöz és szobrászokhoz hasonlóan igyekeztek nyugat-európai tanulmá­nyi utakkal szélesíteni látókörüket, így találkozunk éppen s legjobbaknál spanyol, francia hatással is, de van köve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom