Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Giday Kálmán: A szegedi szecesszió általános problémái

Giday Kálmán: A SZEGEDI SZECESSZIÓ ÁLTALÁNOS PROBLÉMAI A szecesszió a művészet, sót ezen túlmenve az élet­felfogás átfogó megújításának az igényével lépett fel, ami természetesen korántsem járt olyan eredménnyel, a­hogy kezdeményezői elképzelték, de célszerű megkísérel­ni, hogyan jelentkezik a mozgalom a művészet és társa­dalmi élet különböző területein. Volt a korabeli Szeged­nek egy élclapja, a Hüvelyk Matyi. Címoldalán versbe szedve hozta az elmúlt hét aktualitásait, többek között a szecesszió divattá válásáról is hozott egy verset 71899-ben/, így korszakunk az 1900-1914 közötti élet szinte minden kérdését érinti. 1. Az építészettel kezdjük, nemcsak azért mert a korábbi kutatások /Bakonyi Tibor/ ennek egyes kérdései­vel foglalkoztak, hanem mert az építészet erős hatással volt a társművészetekre. Az árvíz utáni rekonstrukció mindössze 56 kétemeletes és 1 háromemeletes palotát ered­ményezett Szegeden, az 1900-as eredménnyel szemben 1910­ben már 130 kétemeletes és 3 háromemeletes "palota" volt Szegeden, tehát a gyarapodás 250 h-os. Mivel jegyzékem összeállításánál 1914-ig mentem, száz új palotát sorolok fel építési évvel, esetleg mesterrel és tervrajzzal e­gyütt. Hogy mennyire megváltoztatta ez a városképet: a század elején még 600 üres telek volt, köztük olyan tömb mint a Sajtóház ma ötépületes, 1910 körül felhúzott cso­portja. A Bajcsy Zsilinszky /akkor Feketesas/ utcába hat 2-3 emeletes épület került, az eddig elhanyagolt utca üzletileg is fontos területté vált. A kiskörúton 10 pa­lota épült, köztük Magyar Ede Reöck palotája, vagy Re­formátus Bérháza, vagy Raichl Ferenc Gróf palotája és a Hunyadi sugárút sarkán ma a Ságvári gimnáziumnak otthont

Next

/
Oldalképek
Tartalom