Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kőhegyi Mihály: Bálint Alajos (1902-1983)

megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Ásatásra ilyen körülmények között igen kevés ideje maradt. Nagyobb szabású munka egyetlen egy akad köztük, s ez a középkori Nyársapát településének feltárása. 1949. december 10-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium múzeumigazgatőnak nevezte ki Szegedre és ezt a hivatalát nyugdíjazásáig /196B/ töltötte be. Széleskörű társadalmi tevékenysége mellett csak kisebb leletmentésekre tellett erejéből, de tíz év alatt így is 29 helyen dolgozott. Vezetője volt annak a munkaközösségnek /Szabó György, Éri István, Kaposvári Gyula/, amely a miskolci múzeumban a muhi és csorbakői középkori anyagot dolgozta fel, s azután a Régészeti Füzetek önálló köteteként tette közzé. 1950 nyarán rendezték újjá a Móra Ferenc Múzeum központi épületében elhelyezett képtárat. A Somogyi-könyvtártól különvált múzeumvezetés arra törekedett, hogy a látogatottságot növelje. Ezt a célt szolgálták az üzemekben rendezett kiállítások, valamint az ún. vasárnapi múzeumi hangversenyek, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek. 1953ban nyílt meg a Horváth Mihály utcai kétemeletes, önálló épületben a Képtár. 1963 nyarán rendezték meg először az Alföldi Régészeti Tudományos ülésszakot, melyet azután éveken át folytattak-Itt vitatták meg a fiatal kutatók nézeteiket, elképzeléseiket, egyáltalán szakmai eredményeiket és gondjaikat. Mindezt őszinte, egészséges szellemben és segítő szándékkal. A fentiek mellett 1958-tól 1966ig meghívott előadóként középkori tárgyú kollégiumokat tartott a szegedi egyetemen, s ezeket a múzeum tárgyi anyagának bemutatásával szemléltette. Bálint Alajos, meglepő és rendhagyó módon, teljesen felkészülten és kiforrottan lépett a tudományos világ elé szakcikkeivel. A gyönge kezdés és a tapogatózó kísérletezés majd mindenkire jellemző szakasza egyszerűen hi-