Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A népi társadalom vizsgálata a malom életében

tréfák a malom körülményei között alakultak ki, általában ismertek lehettek. & malmi barátságok A gazdák egy-egy molnárt családostól meghívtak vendégségbe a tanyára: "Most van egy kis borunk, megisszuk!" - felszólítás jelentette a meghívást. /Megyeriné/. Az alkalmankénti meghívásból esetenként két család: egy tanyán gazdálkodó és egy városban alkalmazottként élő család között szoros kapcsolat vált, mely egymás kölcsönös segítését j elenthette. Nagygazda a malom egész személyzetét is meghívta a tanyájára. A szórakozási alkalom dzsentris stílusú mulatozásba csapott át. A meghívás ebben az esetben mást jelentett mint egy kis- vagy középparasztnál, ahol a kölcsönös egymásrautaltság megpecsételése volt, nem a magamutogatás egy formája /ti. a nagygazdánál/. A Boldogasszony meg Szent István nagy ünnep volt. A mázsamester hozzásegítette egy kis költőpénzhez a gazdafiút. A legények bejöttek előre: "Úgy tessék mán csinálni, hogy nekem is jusson belőle?" /Ti. hogy az özvegyasszony anyja mikor hozza az őrletnivalót, csaljanak már el a gabonából és fizessék ki neki pénzben./ Ezeknek a huncutságoknak az lett az eredménye, hogy a legény mikor a maga gazdája lett, ebbe a malomba járt őrletni. A malmi dolgozók származása és társadalmi helyzete A csúvárcsok A malomtól távol, de a városban lakó, kocsival nem rendelkező kuncsaftokat a csengettyűs kocsival járó csúváros fogta és tartotta meg. Csúváros is csak emberekkel kapcsolatot tartani tudó és a lovakat is szerető malmi alkalmazott lehetett. A malomnak - a csúváros közvetítésével nyújtott - ingyen szolgáltatásával nemcsak a szegényembert élt, hanem a városba húzódott, a földjét fiai között szétosztó gazda is.