Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A népi társadalom vizsgálata a malom életében

Szűcs Judit : A NÉPI TÁRSADALOM VIZSGÁLATA A MALOM ÉLETÉBEN Az őriősök és fogadásuk Csongrád, egy alföldi mezőváros népi társadalmát az 1985ben századik születésnapját ünneplő gőzmalommal kialakult kapcsolatában vizsgáljuk meg. A gyűjtött szóbeli anyag elsősorban a 30-as és a 40-es évekre vonatkozik, utalásokkal a korábbi és a későbbi évtizedekre. A Keresztény Gőzmalom RT. vagy, ahogy még nevezték: a nagymalom főként a vámőrlésből élt. /A vámőrlés azt jelentette, hogy az őröltető a termék egy hányadát, 10-15 %-át adja munkadij fejében./ A hagyományos önellátó paraszti gazdálkodás éltette ezeket a malmokat. Az előbbi megváltozása az utóbbit is eltüntette. Létkérdés volt a malom számára, hogyan fogadták az őrlősöket. /A malom dolgozói egyformán használták az őrlős, őrlető és kuncsaft meghatározást./ A mázsamester illetve olyan molnár vagy zsákos fogadta az őrleteket, aki ismerte, nevén tudta őket szólitani, sőt netán a tanyaszámát is megmondta. Reklámcédulákat is csináltattak és megfelelő alkalommal szétszórták a szomszédos településeken. Az őrlés rendje Az őrletésnek megvolt az évenkénti ritmusa. "A tanyai magyar legfeljebb háromszor, esetleg négyszer őröltetett. Aratás előtt, ... aratás után, újkor, a téli időszakra és tavasszal." /Deák/, ősszel jártak a malmok éjjel-nappal. Ezért is járta az egyébkánt közismert szólás Csongrádon is : "Nagyot hall, mint ősszel a molnár." Ettől a rendtől eltért a hetente piacra járó gazda szokása, aki a tejhasznot és baromfit vive időnkánt néhány zsák gabonát is a kocsira tett. De a távolabbról, a szomszéd tele-