Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A népi társadalom vizsgálata a malom életében

pülésrői érkező ritkábban jött. A csongrádi őrletők; a gazdák, a kubikosok és a kofák Többségük két rétegből került ki. A malom földrajzi helyzetéből adódóan részben a félegyházi úti gazdákból állt, akiknek az útja a városba menet a malom előtt vitt el. A portékát kocsival hozták. A bérmunkából élők, azok családtagjai és a kofák talicskával, esetleg a hátukon vitték be a terményt. A kocsival érkező kuncsaftok egyrésze beállt a malomba, más része lerakta a zsákokat és eljött. A malom "élni és élni hagyni" elv alapján a liszttel kereskedő kofaasszonyok gabonáját is megőrölte. Bár tudták, hogy a liszttel kereskedés tiltott dolog. A vidéki őriősök : a gazdák és az uradalmi cselédek A malom kuncsaftkörét a város határán kivülről érkező őrletők is bevitették. Ezt a jelzett reklámozási formáknak, de főként az őriősök jó kiszolgálásának köszönhette. Alpártól Baksig, Sövényházáig, Kohárissentlőrincig /ma Nyárlőrinc/, Tömörkényig, de a közbeeső településekről, Kiskunfélegyházáról, Kunszentmártcnról, Pálmonostoráról, Csépáről, Tiszasasról, Tissaugról, Cs

anytelékről, Peigyőről is jöttek. à környékbeli nagygazdák 2-3 kocsi gabonát is behoztál: őrletni egy-egy alkalommal. A megfelelő fogadtatással: szállás és étkezés biztosításával a nagymalom megnyerte a távolról: Peigyőről és Sövényházáról érkező cselédeket is. A malom társaséi

sie Azt az eleven társaséletet, ami évszázadokon keresztül a szél-, száras- és vízimalmokban a gazdák és a molnárok között kialakult, már nem találhatjuk meg a XX. század gőzmalmaiban. A munka gyorsabb, sok a kuncsaft, csak az fér el, csak annak kell beállni a malomudvarra, akinek nincs háza, családtagja vagy ismerőse a városban. A tájékozódás, a komázás helye, alkalma inkább a piac, a kocsma és a borbélyműhely. A társasélet nyomait még megtaláltuk a jelzett időszak-