Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A múzeumi gyűjtés története Makón

gyűlt össze. A társulat ebből a célból a Magyar Tudományos Akadémiához fordult, ennek történeti bizottsága felkéri a munka elkészítésére Borovszky Samut. 1894 nyarán kötötték meg a szerződést és három év múlva meg is jelent a száz iv terjedelmű monográfia. - Közben értékes évkönyveket adtak ki. A millénium idejére a társulat megvalósította legfőbb terveit, megújulásra azonban nem volt képes, tevékenysége teljes közönybe torkolt. 1903-ban kimondták a társulat feloszlatását. Hosszú szünet után 1926-ban, Eperjessy Kálmán és Barna János szerkesztésében, a megye anyagi támogatásával megindult a Csanádvármegyei Könyvtár sorozat, amelynek 42 kötete jelent meg. A kitűnő helytörténeti sorozatban sok kiváló kutató irt maradandó értékű tanulmányt. /Móra Ferenc, Banner János, Erdei Ferenc, Eperjessy Kálmán stb./ Az 1930-as évek elején a Marsi-halom elhordésa és a mezőkopáncsi templom feltárása során sok értékes régiség került felszínre. Ez ismét felkeltette a régészeti kutatások iránti érdeklődést. Tarnay Ivor alispán 1934-ben értekezletet hívott össze a Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat újjászervezése céljából. A Társulat rendkivül szoros kapcsolatot épített ki a szegedi egyetem Régiségtudományi Intézetével. Banner János professzor régészeti szemleutat tartott a megyében, és ezután megindították a módszeres feltárásokat. Bálint Alajos irányításával Kaszaperen, Mezőkovácsházán folytak ásatások. Bálint Alajos elkészítette a megye régészeti kataszterét. Párducz Mihály a Vöröskeresztnél, a Mészáros-féle téglagyárnál és Földeákon végzett ásatást. A szegedi Régiségtudományi Intézet restaurálta a leleteket, a megye pedig szekrényeket, tárlókat készíttetett. A Felvidék visszacsatolása után a makói internátust Kassára költöztették, az igy megüresedett DMKE épületet múzeum, levéltár és könyvtár elhelyezésre szánták. Az épület felújítása után Ban-