Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A múzeumi gyűjtés története Makón

ner JánoB irányításával szekrényekbe és tárlókba került a 2 793 db-ból álló régészeti gyűjtemény, a 2 905 érem és az összegyűjtött okiratok. Mindez 1943 decemberetol a nagyközönség rendelkezésére állt. A múzeumnak eredetileg archeológiai osztálya volt, de tervezték a mezőgazdasági és néprajzi osztály létesítését is. A felszabadulás idején illetéktelen személyek feltörték a DKKE épületét, az éremtár minden darabja eltűnt, a régészeti tárgyak is megfogyatkoztak. A megmaradt régészeti edénytöredékeket 1950-ben a Múzeumok Műemlékek Országos Központja múzeummá nyilvánította, ez lett az ország 43» múzeuma. Átmenetileg Pesovár Ernő, majd Szabó Mihály tanár lett az intézmény vezetője. 1952-től Péter László végezte el nagy elkötelezettséggel, szakértelemmel és kitűnő szervezőkészséggel az alapozó munkálatokat. Régészeti, néprajzi, továbbá József Attiláról és a hagymáról szóló állandó kiállításokat készített. Módszeresen gyűjtötte a József Attila relikviákat, a hagymatermesztés eszközkészletét és egyéb néprajzi tárgyakat. 1953 nyarán ismét meliékhivatásúvá sorvasztották a múzeumot, T;őt rövidesen est is megvonták. 1963-ban dr. Bogdán Jóssef lokálpatrióta orvos Erdei Ferenchez, az akadémia főtitkárához és Bálint Alajos megyei múzeumigazgatóhoz fordult. Erdei Ferenc szintén megkereste Bálint Alajost. Ilyen előzmények után került 1963 őszén a múzeum élére Eöpösdi Vera, egy év múlva pedig Tóth Ferenc. Nem sokkal jobbak a körülmén;/ek ekkor sem, mint Péter László idekerülése után. Egy alkalommal Kisbán György újságíró hasztalan keresi három óra hosszat a múzeumot, még a hivatalos személyek sem tudják útbaigazítani. Végül a benzinkutas mutatja meg az intézményt. 1963-ban tatarozási munkálatok következtében lebontásra került a három állandó kiállítás. Igy a múzeum további közművelődési tevékenységének középpontjába az időszakos kiállítások kerültek. Az évi 15-20 kiállítás nagyban hozzájárult a mú-