Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1984

NÉPRAJZ - Markos György: Keresztelői szokások Makón

Markos Gyöngyi: KERESZTELŐI SZOKÁSOK MAKÓN A keresztelői szokásokról a múlt század közepétől bőségesen találunk anyagot a magyar néprajzi szakirodalomban, s ugyanez mondható el szűkebb tájunk területéről is. /Kálmány Lajos, Kiss Lajos gyűjtései, Bálint Sándor "Szögedi nemzete" ill. Tápé, Szőreg, Kistelek monográfiája,/ Ebben a témában még Makón gyűjtés nem folyt. A most bemutatásra kerülő keresztelői szokások egy részét képezik egy nagyobb dolgozatnak, amelyben az emberélet első fordulójával kapcsolatos ritusokat és hagyományokat dolgoztam föl. Az anyagot helyszini terepmunkán gyűjtöttem, s célom az volt, hogy a legidősebb emberek emlékezetének segítségévei, a visszaemlékezéssel még felidézhető korszak /ez a múlt század utolsó harmadától számitható/ szokásait rögzítsem. A város lakosságának többsége régen is és ma is katolikus, illetve református, ezért adatközlőim is e két vallás hivei közül kerültek ki. A keresztelői szokásokhoz kapcsolódóan a keresztszülők kiválasztását, a keresztelői szertartást és annak megűnnep'lését mutatom be. A keresztelőhöz fűződő szokásokban nem sikerült sem az egész városra, sem városrészekre, vagy vallási felekezetekre modellt 'fölfedezni* A keresztelőről elénk táruló kép sok és különböző elemeket magába foglaló szokáscselekvések együttese, amely már elvesztette azokat a jellegzetességeit, megkülönböztető jegyeit, amelyek egy zárt faluban akár napjainkban is megtalálhatóak. A századfordulóig elhatároló felekezeti hovatartozás nyomai szinte felszámolódtak. A keresztszülők kiválasztásával és a keresztelő megünneplésével kapcsolatban nincs különbség a két vallás hive között, az eltérés csak a vallási szertartásban és néhány - még megtalálható - hiedelemben mutatható ki. Megfigyelésem szerint a katolikusok körében tovább