Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Szeged vidéki régészeti adatok a Kárpát-medencei avarság eredetkérdéséhez

funkciójuk nem volt. /3/ Az ugyanebből a sirból /?/ származó másik, a "B" tegez tartozékai: egy mélyen bekarcolt vonalakkal megrajzolt, elágazó indákkal diszitett széles, de rövid csontlemez; hosszú téglalap alakú, pontkörös diszû, teljesen egyenes csont lemezek, melyeken a diszitést a peremet kiséróen mélyen bevésett árok övezi; az előzőekhez hasonlóan hosszú, egyenes, téglalap alakú csontlemezek töredékei, melyek diszitése: a keretet kisérő mély árok, majd ezen belül szögletesen kialakított 3zalagfonat. Bár az "A" és "8" tegezek rekonstrukciójához széleskörű anyaggyűjtést végeztünk 3 a régészeti, néprajzi, nyelvészeti, irodalmi ill. képzőművészeti anyagban fellelhető tegezek, tegezemlitések, tegezábrázolások terén, adataink felsorolásától itt és most el kell tekintenünk. A konkrét rekonstrukciót elsősorban a moszkvai Történeti Múzeumban őrzött, az 1935. évi Altáj-szajáni régészeti expedicióból származó, épségben maradt nyirfakéreg tegezek alapján készítettük el. 4 A "B" tegez esetében a széles csontlemez itt is a tegez összeszűkülő nyakát diszithette keresztbe fakve, azaz vízszintesen. A hosszú, egyenes, díszített csontlemezek feltehetőleg éppúgy a tegez testének előlapját díszíthették két párhuzamos sorban hosszában, mint ahogy azt az Altáj vidékén feltárt nyirfakéreg tegezeken láthatjuk /Hudjakov 1980. T. XXXVI. 2/. D /4/ A továbbiakban technológiai részletkérdések elemzése helyett röviden összefoglaljuk az avar tegezre általában, illetve ezek történeti következtetésekre való felhasználására vonatkozó kutatásaink eredményeit: /4a/ Az avar kori tegezekkel részletekbe menően mindmáig nem foglalkozott a kutatás; amit tudunk, azt egy-egy szakcikkben érintőlegesen elejtegetett megjegyzésekből illetve saját kutatásainkból tudjuk. Az avar tegez alaptípusát a szakma -számára máig a bócsai fejedelmi lelet arany le-