Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Szeged vidéki régészeti adatok a Kárpát-medencei avarság eredetkérdéséhez

Kürti Béla: SZEGED VIDÉKI RÉGÉSZETI ADATOK A KÁRPÁT-MEDENCEI AVARSÁG EREDETKÉRDÉSÉHEZ A bizánci birodalom előterében 557-ben feltűnő, 'avar' népnévvel jelzett népcsoport eredetét a történeti szakirodalom egy része az 552-ben birodalmat alapitó türkök által levert zsuan-zsuanok vándorlásával hozza kapcsolatba /összefoglalóan Id. Czeglédy 1969/. E nagyállattartó lovasnomád nép alig 5 év alatt települt át valahonnan az Altáj vidékéről a Kaukázus északi oldalára, majd különböző próbálkozások után a gepida vereséget hozó langobárd-gepida háború befejeztével, 567/568 fordulóján betelepült a Kárpát-medencébe /Bóna 1974. 81-91/. E betelepedéssel új etnikai, politikai arculatot nyert a táj; hosszú évszázadok után első izben fordult elő, hogy az egész terület egy nép,egy politikai hatalom kezébe került. A gyors vándorlás ellenére /vagy éppen emiatt/ az avarság eredetéről szóló irott forrásaink ellentmondásosak; az őket vallató filológusoknak, történészeknek az avar eredetkérdésről vallott felfogása nem egyöntetű. Közös jellemzőjük azonban, hogy az avarság nyugatra vándorlásának kiindulópontját valahol Belső-Ázsiában keresik, s a vándorút során újabb néptöredékek közép-ázsiai illetve dél-oroszországi csatlakozásával is számolnak. Az avar eredetkérdés kutatásában a régészet szerepe jól körülhatárolható: a Kárpát-medence avar kori régészeti leletanyagának sokoldalú vizsgálatával el kellene különíteni a helyben talált őslakók hagyatékát; a bizánci eredetű leleteket; a vándorút során magukkal sodort különböző népelemek hagyatékát - attól az anyagtól, melyet végülis sajátosan avarnak tarthatunk. E vizsgálatot lényegében a régészeti párhuzamok felkutatása jelenti,Az egyes lele-