Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.
RÉGÉSZET - Kürti Béla: Szeged vidéki régészeti adatok a Kárpát-medencei avarság eredetkérdéséhez
tek, leletegyüttesek, régészeti jelenségek keleti párhuzamainak topográfiai értékelése lehetővé teheti azon földrajzi tájegységek körülhatárolását, ahonnan e leletegyütteseket, azaz a türkök elől menekülő avarokat származtathatjuk Az igy megjelölt területek régészeti emlékanyagának elemzésével talán kiválaszthatóak lesznek azok a régészeti egységek /kultúrák, csoportok/, melyek az 'avar' népnévvel illetett etnikai egység anyagi kultúráját jelenthették a türkök támadása előtti időszakban. A keleti párhuzamok kutatása terén két munkahipotézist állítottunk fel: 1/ feltételeztük, hogy a türkök támadásakor nem az egesz 'avar' nép menekült nyugatra. ~ így a helyben maradt Kisebb csoportoknak az avarokkal időben párhuzamos régészeti kultúrája is felhasználható az avar eredetkérdés kutatásában ; 2/ feltételeztük, hogy a nyugatra vándorlás során nemcsak újabb /és az eredeti etnikumhoz képest idegen/ csoportok csatlakoztak az 'avar'-okhoz, hanem ezek tömegéből le is válhattak, s útközben Kelet-Európa egyes tájegységein szét is szóródhattak kisebb töredékek /családok, nagycsaládok, nemzetségek/. /Ez a feltételezés magyarázná a Kárpátoktól az Altljig széles sávban húzódó VI-VIII. századi régészeti hagyaték helyenként csoportosan jelentkező, az avarokéval rokon elemeit? - ld. Pletneva 1981. risz. 12, 15./ A hazai régészeti kutatások a fenti módszerrel számos belső-ázsiai jellegű leletet illetve jelenséget választottak már ki az avar kori régészeti hagyatékból /Bálint 1978, Erdélyi 1982, Kürti 1983. 170-176/, ezek körét egy eddig meg ilyen vonatkozásban nem tárgyalt lelettel, az avar tegez egvik típusával bővithetjük. Az avar tegez vizsgálatát még 1970-ben, a Fehértó-B. temető 2 Móra Ferenc által 1930-ban feltárt 12. sirja te-