Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

KÖZMŰVELŐDÉS - Hegedűsné Dékány Magdolna: Múzeumi tárlatvezetések módszertani problémái

fokozatosan segitse a készségek kibontakozását és elmélyí­tését . Felnőttek esetén a nevelési cél kitűzése még sokkal bonyolultabb. A felnőttkor életkori sajátosságai minden emberre vonatkoznak, azonban erre épiteni nagy hiba lenne. Mig iskoláskorban a személyiség fejlődésének alapját a ta­nulás adja, addig a felnőtteknél a munka a kiindulási a­lap. Ez határozza meg a felnőttek életmódját és a művelő­déshez való viszonyát. A művelődés időtartama, intenzitá­sa, a benne való részvétel elsősorban az iskolai végzett­ségtől, másodsorban foglalkozástól, harmadsorban a kortól és nemtől függ. A felnőtté válással a személyiség fejlődése nem szűnik meg. A pszichológia a felnőttkort négy csoportra osztja: korai-, középső-, késői- és öregkor. Tekintettel a látoga­tók életkorára, elsősorban az első három csoport sajátos­ságait veszem figyelembe. A korai felnőttkor a munkahelyi közéleti, és a magán­élet beilleszkedési problematikája foglalja magában. A középső felnőttkorrá a világnézeti kiforrottság és a megalapozottság jellemző. Az utóbbi általában bizonyos rutint is magában foglal, ami egyrészt megkönnyíti a szo­kásos feladatok teljesítését, másrészt a bemerevedés ve­szélyét hordja magában. A késői felnőttkor átmenet az öregkorba, tehát vál­ságperiódusnak is tekinthető. Ezek voltak a pszichológiai­lag felosztott felnőttkor speciális jellemzői. A követke­ző sajátosságok minden felnőttet jellemeznek, számbavéte­lük a művelődés szempontjából fontos. A felnőtteknél a produkálás vágya a reprodukálással szemben felismerhetően nagyobb. A felnőtt természetesnek tartja, hogy másokról gondoskodjék. Ez nagyon fontos attitűd, hiszen a művelődésbe való bekapcsolódásra indit­natja a felnőttet, ha azt tapasztalja, hogy gyermekeiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom