Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1983.

KÖZMŰVELŐDÉS - Hegedűsné Dékány Magdolna: Múzeumi tárlatvezetések módszertani problémái

jobban tud gondoskodni, illetve eredményesebben tudja neve ni őket . Felelősségtudata szintén művelődésre késztető motivum Világnézete, világról való vélekedése megállapodott, ez ko ránt sem azt jelenti, hogy a felnőtt világnézete nem alakitható, ez a megalapozottság inkább azt mutatja, hogy a felnőttnek mindenről van véleménye, ezért filozófiai, etikai vagy esztétikai kérdései is közel hozhatók, ha azok összekapcsolódnak vagy összekapcsolhatók, a körülötte lévő mindennapi világgal. Ezek a vonások általánosságban jellemzik a felnőtt társadalom rétegeit. Nálunk általában munkásokból álló cso portok kérnek tárlatvezetést. A tárlat látogat ók zöme nagyüzemek dolgozói közül kerül ki. Ez természetesnek mondható, hiszen ezekben az üzemekben a termelés nagyfokú gépesítése miatt sok jól kvalifikált szakmunkás dolgozik. Munkájuk megköveteli az állandó szakmai továbbképzést, ezért a közművelődés, igy a művészeti nevelés formáiban is aktívabban részt vesznek. Ezt elősegiti a brigádmozgalom is. Már az a tény, hogy tárlatvezetést kérnek, segitség a népművelőnek az aktivitási szint meghatározásában. Ezek 5 csoportok a másodlagos közönség csoportjába sorolhatók. Jellemzi őket bizonyos tájékozottság és esetleg jártasság a képzőművészet formanyelvében is. Egyik nevelési célunkat ezek figyelembevételével kell meghatároznunk. Tehát a jártassági szint elérésére és elmélyítésére kell törekednünk és folyamatos tárlatlátogatás esetén a készségszintre emelésére. Másik nevelési célunkat szintén a fent leirt tények alapján állapíthatjuk meg. Ezekkel a csoportokkal - a munkahelyi összetartozás, valamint a brigádmozgalom hatására - harmadlagos közönség is megjelenik a kiállításon. Ezek megnyeréséért azonban először az érdeklődés felkeltést, a szoktatást és a tájékozottság szintjének elérését kell szem előtt tartanunk.