Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Nagy Miklós: Az 1919-es szegedi francia megszállás és a város ellenforradalmi gócponttá alakítása

Nagy Miklós: AZ 1919-ES SZEGEDI FRANCIA MEGSZÁLLÁS ÉS A VÁROS ELLENFORRADALMI GÓCPONTTÁ ALAKÍTÁSA A szegedi ellenforradalmárokkal kapcsolatos francia politikai elképzelések eddig kevéssé ismert forrását jelentik azok a Párizsban őrzött levéltári dokumentumok, amelyek a szegedi Városparancsnokság elöljáró hatóságaitól származó parancsokat, instrukciókat, üzenetváltésokat tartalmaznak. A Városparancsnokság közvetlen elöljáróságának számitó Charpy tábornok vezette 76. hadosztályparancsnokság a De Lobit tábornok irányitotta Magyarországi Francia Hadsereg kötelékébe tartozott, amely pedig a Franchet d' Esperey parancsnoksága alatt álló Antant Keleti Hadseregének egységét képezte. A francia megszállók és a szegedi ellenforradalmárok kapcsolatainak megvilágositésához jelentős mértékben felhasználtam Ormos Mária franciaországi levéltéri kutatásainak eredményeit. Az előadásban azzal a kérdéssel foglalkoznék, hogy a francia politikai és katonai vezetés milyen mértékben segitette elő az ellenforradalmi szervezkedést a városban. A Szegedet 1918. december végétől megszálló francia csapatok parancsnokai a proletárdiktatúra kikiáltásáig a város belügyeibe nem avatkoztak be, jelenlétük azonban kezrdettől fogva bátoritást jelentett a városi reakciós elemek számára. Joggal számíthattak arra, hogy a megszállók megakadályozzék a "bolsevik befolyás" terjedését a fennhatóságuk alatt álló területeken. A Tanácsköztársaság szegedi direktóriumának első rendeletei nyomán a franciák határozott intézkedéseket tettek a polgári rend védelmére. Francia Városparancsnokság vette át a legfőbb politikai hatalmat Szegeden, amely március 27-én távozásra kényszeritette a direktóriumot és vissza-