Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Csongor Győző: Szeged-Alsótanya növényvilágáról (I. Csipak sömlyék)

Csongor Győző: SZEGEDALSuTANYA NÖVÉNYVILÁGÁRÓL /I.CSIPAK SÖMLYÉK/ A régen Szeged-Alsótanyavilág-nak nevezett, Csongrád megye legjobban ismert, legsokoldalúbban kutatott területe; akár néprajzi, földrajzi, mezőgazdasági, akár régészeti és nem utolsó sorban természettudományi szempontból nézzük is. Ez a "homokország" volt Tömörkény István, Móra Ferenc, Kies Ferenc, a szegedi egyetem kiválóságai, mint Győrffy István, Gelei József professzorok s mások, tanárok, kutatók kedvelt területe. S nem csupán azért, mivel közel fekszik olyan kutatóközponthoz, mint Szegedhez, hanem a maga az anyagóban való gazdagsága révén. Aki itt kutatásba kezd, légyen az nemcsak lokálpatrióta - nehezen mozdul el innen... Csongrád megyének ez a délnyugati csücske, eredeti növényzet szempontjából legértékesebb része, a magyar flóratartomány negyedik flóravidékéhez /Eupannonicum/ s annak egyik flórajárásához /Praematricum/ tartozik. A két nagy folyó közti homokterület itt éri el legkeletibb hatérát. Termé szetvédelmi tekintetben is megyénknek legjelentősebb része, hiszen itt találjuk rezervátumaink közül a Fehértó-t, az ásotthalmi Emlékerdő-t, a kiskundorozsmai Nagyszék-et s nem utolsó sorban a kis Zsombói erdőt is. Ezekhez járulhatna negyedikként az egykori Madarász-tói iskola /Csipás iskola/ környéki homokhét és mocsárrét: a Csi pak sömlyék. A Duna-Tisza közi homokbuckák közeit, ceapadékdús telet követő tavaszi időben, összegyülemlett viz áztatja. Az ilyen tocsogós területet nevezi környékünk népe semlyéknek, vagy sömlyéknek. A név eredetét kutatva, nehéz elszakadnunk a selyem-, selymes fű, selymes rét fogalmától. Az Alföldön sokfelé, igy nálunk délen is, a talajban visszamaradó sók hatására sok helyen szikesek keletkeznek. A sem kaszálásra, sem földművelésre, vagy legeltetésre nem alkalmas sziket nevezik "vakszik"-nek, melyeken nyáron kopár foltok /ahol a szik