Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Csongor Győző: Szeged-Alsótanya növényvilágáról (I. Csipak sömlyék)

só kivirágzik/ váltakoznak sótűrő növényzettel. Homokhátak, szikes kopárok, vakszikek és zsombékosok, . tocsogók egyformán megtalálhatók a Csipak-sömlyéken. Védelemre javasolt területünk, mely országúton Móra­halom vagy Röszke felől Kis-Széksóson át közelithető meg, a jelenlegi Vörös Október tsz-től délre, az országhatárig húzódik, a Madárász-tó s a Csipak nevű településhez vezető országút között terül el, központban a már emiitett volt is­kolával. Ami területünk múltját illeti, induljunk ki az 1783-as, II. József császár korabeli katonai felvételből, amelyen még bőségesen találunk buckákat /a nép szerint "ürge búgatók"-at/, a Madarász-tótól nyugatra, a Szeged-Szabadkai úttól északra sűrű vizállásos területet. A " Gotlib ", " Fe irgabor " , " Nester " jelzési tanyák között megleljük a " Siplak " /vagy Stplak?/ tanyacsoportot, melyről valószínűleg a nevét nyerte ez a te­rület a XIX.században. íbben az időben ez a környék jórészt még futóhomok volt /a legendás betyárvilág egyik nagy szere­pet játszó területe/, itt-ott megszakítva elszikesedett fol­tokkal s a mélyebb helyeken lévő mocsarakkal, az erdősítés által létrejött talajmegkötés a futóhomokot csaknem telje­sen megszüntette. Az erdőt a jelenlegi tájban csupán a köze­li Vörös Október tsz. nyárfás foltja képviseli. A környék földrajzi helynevei: Tüsök sor , Farkas-, Beró-, Lovászi-hegyi szőlők , Csárdaföld , Madarászta . Az elmúlt időkben ez a terü­let a Nagyszéksósi kapitányság tartozéka volt. - növényzet tudományos kutatása az országhatár közelsé­ge miatt meglehetős akadályba ütközik. Jelen dolgozat igy csak a Csipak sömlyéknek a volt iskola előtti, zsombékos.s az ehhez kapcsolódó szikeshátnak növényzetét mutatja be, kü­lönös tekintettel a védelem alá eső ritka virágos növényfa­jokra. A tavasz első virágaként a tarka sáfrány /Crocus reti­culatus Stev./ jelentkezik, mint az egykori homokpuszták ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom