Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Nagy Miklós: Az 1919-es szegedi francia megszállás és a város ellenforradalmi gócponttá alakítása

bojkottal sikerült elérniük Dettre János főispán, valamint Tabődy Zsolt helyőrségparancsnok leváltását. Május elején pedig ellenforradalmi fordulatot hajtottak végre a városi rendőrségnél és csendőrségnél, május 7-én aztán a katonai helyőrségnél is. A május 5-i aradi kormányalakulást követően a szegedi ellenforradalmárok - tartva az aradiak befolyásának megnövekedésétől - kiléptek az illegalitásból és nyilvánosságra hozták programjukat. Ebben a bolsevizmus megdöntését határozzák meg fő céljuknak s a francia támogatás megnyerése érdekében vették a programba a munkássággal kialakítandó szövetség és a nyugat-európai országok társadalmi rendjével összhangban álló politikai rendszer megvalósitésáhak igéretét. A bécsi csoport arra törekedett, hogy az immár három ellenforradalmi központot közös nevezőre hozza, azt a szegedit téve vonzásközponttá, amelynek létrehozásában maga is jelentős részt vállalt. Ezt az elgondolást támasztotta alá Arad vérható román megszállása is. .tz ellenforradalmi politikusok végülis kompromisszumos megoldásként megegyeztek egy Arad-Szeged-3écs összetételű ellenforradalmi kormány megalakításában Szeged székhellyel. A bécsi komité és a Károlyi kormány kapcsolatfelvételében De Lobit tábornok közvetítőként segédkezett./Károlyi Gyula személyét a franciák viszonylag kedvezően értékelték./ A szegedi városparancsnok természetesen beleegyezését adta Károlyiak Szegedre településéhez. A kormány tagjait ugyan Mezőhegyesen román katonaság tartóztatta fel, de francia közbenjárásra május 22-én folytathatták útjukat a városba. A francia vezetés tehát már nemcsak katonai egységek átvonulását, de politikai szervezkedést is engedélyezett az általuk megszállt területeken. Az ellenforradalmi kormány létrejöttéhez a francia vezetés félhivatalosan hozzájárult, ami az eddig tanusi-