Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982
TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Nagy Miklós: Az 1919-es szegedi francia megszállás és a város ellenforradalmi gócponttá alakítása
tott francia politikai magatartás módosulásával járt. AZ új helyzetből adódó fő feladatot De Lobit Charpy-nak küldött május 27-i utasitáeában a következőben határozta meg: "... abban adjunk támogatást az új kormánynak különösképpen, hogy felszámolja Szegeden a bolsevizmus gyanús elemeket és a városból eltüntesse a kommunista intézmények minden nyomát." Az ellenforradalmi kormány megalakulását a francia parancsnokság - amint az Charpy De Lobit-hoz küldött jelentésében szerepelt - "minden eszközzel elősegitette", hozzátéve ugyanakkor, hogy "... a város lakossága a kormányt kevésre becsüli, mert túlságosan reakciós férfi akból áll." A francia politikai és katonai vezetés tisztában volt azzal, hegy "ezek az emberek menarchisték és nacionalisták ezért óvatosságra intette az illetékes parancsnokokat azok támogatásáoan. Szükségesnek tartották azt, hogy a kormány irásos garanciát vállaljon a határok elfogadására, a franciákkal való együttműködésre és a kormány demokratizálására. Az antant mindenképpen olyan kormányt kivánt, amely aláirja a bekét. Ennek megfelelően - Charpy felkérésére Károlyi Gyula június 7-én levelet intézett De Lcbit tábornokhoz, amelyben ismertette kormányának összetételét, hang súlyozva, hogy abban minden magyar párt képviselve van és két tárcát tartanak fenn a szociáldemokratáknak is. Az emiitett nyilatkozatot követően sem történt határo zott francia állásfoglalás a kormány elismerésének kérdésében. De Lobit Charpy-.nak küldött június 11-i utasitása már azt a megváltozott politikai, katonai helyzetet, tükrözi, amely a Vörös Hadsereg északi hadjáraténak sikereivel és a Clemenceau jegyzékkel függött össze, ilájusi utasitását De Lobit a következőképpen módositotta: "A szegedi kormánnyal szemben ugyan továbbra is jóindulatú semlegesség álláspont jára kell helyezkednie, vigyáznia kell azonban arra, hogy