Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Szuromi Pál: Ágrólszakadt. Egy Mednyánszky-kép kapcsolatrendjéről

Szuromi Pál: ' ÁGRÓLSZAKADT Egy Mednyénszky-kép kapcsolatrendjéről 19o5 körül született az Ágrólszakadt. Túl volt már ekkor az alkotö ötvenedik születésnapján; mozgalmas, eredményes emberi, művészi pálya állt mögötte. Sikeres tájképfestő, aki a nagybányaiakat is megelőzve feldolgozta a barbizoni és az impresszionista piktúra tanulságait, s a maga érzelmibb alkatéhoz igazitotta a francia eredményeket. Gondoljunk csak a Hegyi tő szabadon traktált, vibráló színfoltjaira, melyeken nyoma sincs az impresszionista mesterek tárgyilagos mérlegelésének. Nem véletlenül idézem a merész színbontásokkal dolgozó, tájképfestő Mednyánszkyt, hisz a csavargó képeken kibontakozó szindinamika többek között az itteni tapasztalatokban gyökerezik. A kilencvenes évektől ugyanakkor a figurális ábrázolásban is fokozatosan előrehaladt a művész. Jól példázza ezt az évtized végén rendezett párizsi kiállitósa, ahol főként nincstelen, kábult, borgőzös alakjaival keltett feltűnést. Ezek a portrék és kocsmai jelenetek világosan tükrözik az alkotó kivételes jellemábrázoló képességét, tömöritéei szándékét, a művek töbosége mégis magán viseli a századvég jellegzetes életképfestészetének romantikus, naturalisztikus vonósait. A sűrités ellenére is szembeötlő az epikus kerethelyzet, az illusztratív modellálás, ahogyan a színhasználatban is domináns helye van a vaskosabb galériaitónusoknak. Egy-egy alkotás viszont kiugrik az átlagocl, e szinbeli frisseségével, kompozíciós bátorságéval egy korszerűbb szemlélet kibontakozása felé mutat. A Hajléktalan cimű kép öreg csavargója például jelöletlen, üres környezetben álldogál, a figura és a környezet szinmegoldósa pedig egynemű jelleget mutat. Hasonló elvek érvényesülnek majd az Ágrólszakadtnál is, bár itt még aprólékos a feetéfmód, sőt a narratív mozdulat sem hiányzik a megformálásból. Mindezzel azonban lényegében ilednyánszky is tisztában