Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982
TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Szuromi Pál: Ágrólszakadt. Egy Mednyánszky-kép kapcsolatrendjéről
volt. Gyakran emlegeti naplójában: milyen nehezen tud elszakadni az akadémikus előadástól, s egyre bizonyosabban érzi az anekdotázó, novellisztikus festészet unalmasságát-, időszerűtlenségét. De akkor miféle művészi céljai, elképzelései vannak az alkotónak? Nos, azt irja jegyzeteiben: "A modern életet kell visszaadni, nagy és festői ellentéteivel." Vagyis egyféle sommázó, drámai fogalmazásra törekszik, és fontosnak tartja a képek megigéző, szuggesztív hatását. Tudjuk, hasonló törekvések munkáltak a kortárs nyugati festészetben is: elég csak Rouault vagy launch piktúra jára gondolnunk. Igaz, különfélék a stiláris eredmények, de hát az eszmei, művészi források is eltérőek. Mednyánszky emberszemléletét egyebek mellett a naturalista valóságfelfogás motiválta. Az ösztöneinek kiszolgáltatott embert, az állati eredetű vonásokat kereste figurái karakterében, miként ezt a csavargófejek találóan dokumentálják. Csakhogy a századforduló egyúttal a szimbolizmus, a szecesszió kora is, mögöttük pedig ott állnak a nagy idealista életfilozófiák. Ezek az eszmék is helyet kapnak az alkotó világlátásában, különösen a buddhista szemlélet, innen nézve is magányos, kiszolgáltatott és tehetetlen lény az ember, ám belső élete elválaszthatatlan kapcsolatban van a földöntúli szellemi szférákkal. Nem véletlen igy, hogy uednyánszky művészete minduntalan hidakat keres a "véges és a végtelen között", s jobbára magányos figurákba sűriti az emberi sorsról alkotott képzeteit. üondolatilag sem könnyű összebékíteni a pozitivizmust és az irracionalista életfilozófiát, hát még a festői gyakorlatban. Ehhez a műtörténet tanulságaira éppúgy szükség van, mint a kortárs művészet törekvéseinek adaptálására. Sarkantyú Mihály Mednyánszky tanulmánya mindenesetre érdekes összefüggéseket érint, amikor a csavargóképek hátterében Daumier kompozíciós dinamikájára, s főként Goya öregkori munkásságára hivatkozik. Mert a spanyol mestert is az emberben fészkelő démonikus erők kifejezése foglalkoztatta:
