Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Nagy Ibolya: A szentesi kubikosok élete

•jár. Eszerint különböztettek meg "virtigli" kubikosokat s "földvágókat". " Az mindig csak a talicskét tolta" jellemezték egyik társukat, s Ítéletükben benne van: nozhóértés nélkül dolgozott, csak a munkabírása volt nagy, míg az egyik volt "bandagazda" igy büszkélkedett: "Az elvégzett munka utón azt mondta neki a mérnök: "Hét ezt nem gondoltam, hogy így elvégzitek, Hegyi komám!" ". Munkájuk teljesítmény szerint fizetett bérmunka volt, nem saját műhelyükben vagy gazdaságaikban dolgoztak, hanem kapitalista vállalatoknál, de fejlődés és gépesítés hiányéban nem tudtak felemelkedni az ipari munkásság soraiba. Hangsúlyozzák is munkás voltukat: "Földmunkások voltunk, így mondtuk, mert az már nem olyan megalázó, mintha azt mondja: kubikos."- de kiemelve: nem gyári munkási lét ez, megkülönböztetve azoktól magukat: "A gyári munkás az szervezett munkásság, az tömörítve volt együtt, a kubikos az szétszórva volt, meg azoknak állandóan megvolt a munkójuk." Ugyanakkor többen s igen jellemzően - akik "kubikosdinasztióból" származnak - egyértelműen munkásnak tekintik magukat.: "A munkásosztályhoz tartoztam, nem alkalmilag voltam, értettem a szakmát." - Vagyis szaktudáséra, önerejére támaszkodva egy fejlettebb társadalmi osztály tagja. Míg a "földmunkás" s nem "kubikos" szóhasznólattal - mint foglalkozás-jelöléssel, a közösségben élő paraszt-földművessel való eszmei egyenrangúsógukat próbálják érzékeltetni /a paraszt földműves, a kubikos földmunkás/. Bármennyire keményen dolgoztak is, csak kubikmunkóból nem tudtok eltartani magukat, családjukat. Keresetkiegészítéeképp mezőgazdasági napszámos és részesmunkókat vóllaltak, nyaranta aratásra, cséplésre szerződtek, hogy megkeressék az egész évi kenyérnek valót. Idézek egy dolgozatból: "Aratómunkóra nemcsak azért szegőőctt el a kubikos, hogy megkeresse a maga és a csalódja évi kenyerét, továbbá a lábbelire és ruházatra valót, hanem a földhöz