Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.
Néprajz - Nagy Ibolya: A szentesi kubikosok élete
gyén előtt kevés vólasztési lehetőség állott: a tanuláshoz nem volt pénz, ipari munkásként nem tudott elhelyezkedni, így cselédnek élit be uradalomba, gazdához, alkal mi munkát vállalt, mint napszámos, réEzes vállalkozó, vagy a kubikos életformát választotta. Kubikosaink tetemes része végigjárta a cseléd-, napszémos-utat is, de inkább kitartottak a nehezebb, nagyobb erőkifejtést igénylő kubikosság mellett. "Ezt szerettem, meg a tömeg közt szerettem lenni", "Én nem mennék el egész évre cselédnek, ha a mósik ember meg tud élni anélkül, én is meg tudok. Én a szabad életet szerettem, hogy független legyek, mert az a cselédélet olyan volt, mint a katonaélet - mondották adatközlőim. Megfogalmazásukban benne rejlik, amiről így ír Erdei F.: "A munkás és a munkaadó a mezőgazdaságban is a munkapiacon egyezkednek, s a munkaadót a bér megfizetésén kívül nem kötelezi semmi, ellenben a munkást köti a Daraszti forma, hogy a munkás-szere 5 ben odaadóan és tökéletesen benne éljen." A kubikos paraszt és munkás egyszemélyben - állapít ja meg Veres Péter,^ s ezt fogalmazzék meg válaszaikban maguk a kubikosok is, amikor saját társadalmi helyzetükről beszélnek. A kubikosok kiszakadtak a paraszti közösségből, hisz "valahova menni kellett", nem tartoztak már egyenrangúként abba a közösségbe, ahol csak az számított embernek, "akinek a neve be van irva a telekkönyvbe". Ugyanakkor magukkal vitték új munkájukba a paraszti munka erkölcs elemeit: a munkához való hozzáértés, a becsületes munka értékét. "A szükség a szegény embert elhajtotta, csinálta, amihez nem ért, én a munkát megcsináltam beceülettel, ahogy kell." A más jellegű, nem mezőgazdasági munka az egyén új képességeinek kifejlesztését kivonta meg, s mós értékrendet is óllított fel. Fontos volt, hogy óttekintéssel bírjon az elvégzendő munkóról, ki tud ja számítani, mennyit dolgozott s ezért mennyi fizetség