Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Nagy Ibolya: A szentesi kubikosok élete

Nagy Ibolya: A SZENTESI KUBIKOSOK ÉLETE Igen sok jeles tanulmány, leírás - Kiss Lajos, Katona Imre tollából - összefoglaló munka is jelent meg már a kubikosok életéről, de tanulságos feladat lenne új szempontok, meglétások alapján gazdagítani az eddigi képet. A Néprajzi Lexikon a kubikosokat, mint a mezőgazdasági és az ipari munkás közötti átmeneti típust definiálja, olyan szakosodott vándormunkásokként, akik az ármentesítési, folyószabályozási, út- és vasútépítési földmunkákat végezték."

1

" Ez a megha+ározós magában foglalja vizsgálódésom irányát: mint átmeneti típus, milyen szempontból, s mennyire tekinthető ipari illetve mezőgazdasági munkásnak, milyen meghatározó szerepe van mindebben a városnak, falunak, ahonnan származtak, sajátos munkájuk, életmódjuk kialakított-e csak rájuk jellemző értékrendet? A dolgozat megíráséhoz felhasználtam kutatásunk eddigi eredményeit, s beszélgettem szentesi és szegvári kubikosokkal. A kubikosok zsellérutódok, akiket egy kapitalista munkakonjunktúra, a vízszabélyozások földmunkája emelt 2 ki a parasztmunkasi életből. A későbbi évtizedekben is a nincstelenekből, illetve az egy-két holdasok közül töltődtek fel soraik. Kiszakadtak egy paraszti közösségből, ahol bármennyire éles és gyorsuló is volt a tagozódás, szigorú egységet jelentett az alapvető értékek közössége: a föld és a munka értéke-, a munka szigorú kötöttsége, a család, mint a társadalom legkisebb eleme /Erdei F. így ír róla: "A parasztok tórsadalmának nem az egyén a legkisebb eleme, hanem a csalód. Nincsen paraszt család 3 kivül, és ez életünknek mindenható egysége" /', a hagyományos ericölcs szigorúsóga, a falu közösségének állandó 4 és nyilt kontrollja. A saját földdel nem rendelkező e-