Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.
Néprajz - Juhász János: A karácsonyi asztal ételei a csongrádi néptáplálkozásban
nagyobb arányú termelését, vagy a sütőporok megjelenését említem csak./ - A második világháború után pedig a vallásos kötöttségek alél /böjt, stb./, amelyek a népi hiedelemvilág elemei fennmaradásónak is jó talajt adtak, egyre inkább felszabaduló paraszt ságunk, ezen belül is az idősebb generóció, mór csak megszokásból, és nem hitből, meggyőződésből éltet bizonyos szokósokat, amelyeket a fiatalok mór szinte nem is ismernek. A hagyományos karácsonyi ételféleségek fennmaradásának mégis van egy lehetősége. - Az emberek nagy többsége manapság üzemi konyhákon, vendéglőkben, iskolai napközi otthonokban étkezik. Ünnepeken, így karácsonykor is - viszont a házi sütés-főzés feleleveníti a régi ételféleségeket; most már persze nem mint a hagyomány előírta kötelező étkeket, hanem mint kedves emlékű, ritkán fogyasztott különlegességeket. - De a hagyományok szívós továbbélésére is hadd említsek egy példát: 3udapesten élő, nyugdíjas korú munkésasszony, akinek nagyanyja Csongrádról származott, minden karácsonykor - bér nem bojtosén - lencselevest, kocsonyát, mákos beiglit /azaz bélest/ készít és ott van a karácsonyi asztalon a dió és az alma is. És - bór semmilyen jószágnak nem tudja odaadni egészségóvó, gyógyító szerként - ilyenkor az elhullott morzsót, ételmaradékot is tiszteletben tartja. A karácsony előesti asztalt övező hagyományok, az étkezés ünnepi formái és ételei lassan az egész magyar nvelv területen egységesülnek ée a pol fo iri Stlr*^* Irmáit veszik fel és kötöttségek nélkül, vagy azok néhány elemének még észrevehető továbbélésével, csak a finomabb, ízletesebb, házi készítésű étel, a gazdagabb választék és a megnitt családi körben elfogyasztott ebéd, vagy vacsora teszi a karácsonyfa-állításon és ajándékozáson túl ünneppé az alkalmat.
