Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Juhász Antal: A réti mészkő kitermelése és alkalmazása a Duna–Tisza köze déli részén

hogy a terméskövet sok felé darézskű

nek emlegetik. Másik fajtója a sárgás vagy barnás szinű sima kő, amely az előbbinél jobb minőségű. Legjobbnak az érces

, acélae követ tartják, amely szürkés szinű és jól reped. Pusztaszer és Pálmonostora hatérán, a Kerekes-bányában olyan követ leltek, melynek a hasadási felülete a márvénvhoz hasonlított. Keresetük a teljesítménytől függött. A kifejtett terméskövet szabályos prizmába hordták, akár a kubikosok a földet. Szeged vidékén a terméskő mértékegysége a kubi: 1 kubi 2 öl hosszú, 1 öl széles, 9o cm magas rakás terméskő, ami 1 köbölnek felel meg. A megkezdett bányában egy pusztaszeri kővágó egy hét alatt 2 kubi földet vágott ki, ami jó átlagteljesítmény volt. Egy elismerten jó kisteleki kővógó két - két és fél nap alatt ki•3 vágott 1 kubi követ. A kubi kb. 6,5 m-nek felel meg, 1 3 m terméskő sólya pedig a kő minőségétől függően 16-17 q. így egy átlagos teljesítményű kővógó egy hét alatt 13 m^, vagyis 21o-22o q követ termelt ki és hordott szabályos rakásokba. Az 193o-as években, amikor 8o fillér volt a napszám, a jó kővágók napi 2,5-3 pengőt kerestek - de nehezebb munkával, mint a napszámosok. A réti mészkő a Duna-Tisza köze déli részén csak az 194o-5o-es években vált szélesebb körben használt épületalapozó nyersanyaggá. Igaz, ezen a tójon sok embert az 194o. és 1942. évi nagy belvízkórok ébresztették ró az alapozós szükségességére. Az 194o-es években ONCSA-házak építésénél több településen terméskővel alapoztak. A tanyás települések /Szeged, Halas, Dorozsma, stb./ határából 195o táján önállósult községekben az 5o-ee évek elején típustervek szerint építettek egy és két szobás házakat. Több községben ekkor is alkalmaztak terméskő alapozást. A tanyákról való beköltözés, egyáltalán a homokvidék községeiben megélénkülő építkezési kedv 1957-58-