Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Juhász Antal: A réti mészkő kitermelése és alkalmazása a Duna–Tisza köze déli részén

Juhász Antal: A RÉTI MÉSZKŐ KITERMELÉSE ES ALKALMAZÁSA A DUNA-TISZA KÜZE DÉLI RÉSZÉN Régóta ismeretes, hogy a Duna-Tisza közi futóhomok mélyedéseiben, a laposokban, semlyékeken sok felé találhatók réti mészkőnek leírt képződmények. E képződményeket földtani kutatók először a szózadfordulón írták le, majd az 193o-as években közöltek adatokat vegyi összetételükről. A geológusok szerint a réti mészkő úgy keletkezett, hogy a csapadékvíz és a mélyedésekben összeszivórgó, lúgos kémhatású talajvíz kioldotta a talajban lévő karbonótokat, amelyek kiváltak és kővé cementálódtak. A karbonátképződés modelljét a kutatók hasonlóan határozzák meg - azzal az eltéréssel, hogy van, aki a kalciumkarbonátból kiváló mészkőképződéenek /Miháltz István, Mucsi Mihály/, van, aki a magnéziumkarbonótból kivóló dolomitképződésnek /Molnár Béla/ tulajdonít nagyobb jelentőséget. Az igazsóg az, hogy a karbonátkiválós eredményeként egyes helyeken mészkő, másutt dolomit jött létre. E folyamat a holocén mogyoró-szakasz végére és tölgy-szakasz első felére /kb. i.e. 5ooo év/ tehető. Népi építkezési kutatósaim sorén falusi házakban és tanyákon szómos helyen fölfigyeltem a réti mészkő alkalmazására. Mielőtt kitermelésének módjára térnék, röviden áttekintem, mióta és mire használták tájunkon e természetes, több helyen bányászható építőanyagot. Szer monostora legrégibb, XI. századi templomát Trogmayer Ottó megállapítása szerint a környéken vágott réti mészkőből építették. Ugyanilyen mészkövet találtak a régészek a szőregi, romén stílusú templom, Szer mezővárosa plébániatemploma, a csengelei XIV. századi templom és a szegedi Szent György templom alapfalainak feltárása sorén. Az 179o-es években a dorozsmai templom faléba 367 öl homokkövet építettek be, amit mind a község határóban, Lépoe