Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Fodor István: A sándorfalva-eperjesi honfoglalás kori temető

Fodor István: A SÁNDORFALVA - EPERJESI HONFOGLALÁSKORI TEMETŐ Sándorfalva Eperjes nevű hatérrészén a szkíta temető és a szarmata település feltárása alkalmával - amelyet Galántha Márta vezetett - a szkíta temető nyugati szélén honfoglaléskori sírok kerültek elő 198o novemberében. A leletmentés folytatására 1981 tavaszán került sor, amikor lényegében az egész temetőt feltártuk, bár néhónj' sir még Galántha Márta nyári ásatásakor is előkerült. A temető, amelyben összesen lo7 sír került elő, a környezetnél mintegy 5o cm-rel magasabb enyhe kiemelkedésen, pontosabban ennek tetején és DNy-i lejtőjén helyez kedik el. A sírokat ÉK-DNy-i hosszanti tengelyű ovális te rületen találtuk, amelyek nagyjából e tengely irányával 2 megegyező sorokat alkotnak, A temető mintegy 3ooo m területen fekszik. Benne a sorokon kívül a DNy-i részén egy összefüggőnek létszó nagyobb csoport különíthető el, itt a sorok jóval kevésbé határozottak. E csoport nyugati szé lén zömmel gyermeksírok vannak. A temető teljesen feltártnak tekinthető. A felső humuszréteget a halastó építésén dolgozó munkagépekkel /ládás földgyaluval/ húzattuk le, vékony rétegekben, állandó megfigyelésünk mellett. Az első sírok észlelése előtt azonban feltehető néhány, főként a felső humuszrétegben fekvő gyermeksír elpusztulása, ezek száma azonban megítélésünk szerint nem lehetett nagy, így a temető alkalmasnak látszik az egykor itt élt honfoglaló közösség létszámának rekonstruálására. A gép minden óvatosságunk ellenére is kért okozott néhány, a humuszban fekvő sírban, elsősorban a magasabban lévő koponyákat zúzta össze. A temető által elfoglalt területen a humuszréteg slatt kemény, sárgás agyagréteg van. A temetkezési szokások tekintetében a sírok nem mutatnak feltűnő eltérést a jól ismert X. százsai honfogla-