Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Gaskó Béla: Salix alba /L./ tápnövényű Cerambycidák Körtvélyesen

Nem meglepő tehát, ha Körtvélyes viszonylag monoton faállománya következtében a tápnövény kérdés az Oligo és polifég fajoknál szintén előtérbe kerül. Csaknem valamenynyi szegedi bogarász foglalkozott az árvizek faunamődosító szerepével, ami gyakorlatilag két részből áll: behurcoló és szelektáló faktorból. A következőkben kizárólag a xilofág komponenseket érintő adatokat emelem ki. a./ Az áradások faunagyarapitó hatosa Csiki /19o6/ mególlapítja, hogy "...a Tisza és a Maros folyók árja pedig sok hegyvidéki fajt hoz el." Stiller elismeri ugyan, hogy az áradások nagy mennyiségű Coleopterét szállítanak vidékünkre /Stiller 1926, 1939/, de szerinte ezek "mint passzív módon idekerült idegenek" nem válnak faunánk részeivé /Stiller 1939/. A Maros folyón a lesodródós lehetőségét Erdős /1935/ számadatokkal igazolja. Abból indul ki, hogy a Tisza ilyen szempontból nem, vagy csak másodlagosan jöhet számításba, mivel lassú a folyása és túlságosan hosszú az alföldi szakasza, ahol a hordalékát lerakhatja. A fában élő bogarakat viszonylag védettnek tekintette az áradások pusztító hatosától. Összegzésképp az mindenesetre megállapítható, hogy évről-évre jelentős mennyiségű Coleopterót sodornak a folyók /főként a Maros/ környékünkre Ez tulajdonképp a behurcolós speciális módja. Erdős /1935/ nem jelzi és vizsgálataim során sem találtam árvízi törmelékben xilofág Cerambycidát. Röpképes fajoknál ez életmódjukból következik. Zöldóraknól is csak - az időponttól függően - több-kevesebb helyi Dorcadion species került elő. Behurcolós inkább uszadékfával, tutajokkal stb. képzelhető el. Igy kerülhetett a Maros-torkolathoz a Tetropium castaneum /L./ /Vánky-Vellay 1981/. Meghonosodni természetesen nem tudott.