Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Gaskó Béla: Salix alba /L./ tápnövényű Cerambycidák Körtvélyesen

A hullámtéri viszonyok ismeretében a lesodorható néhány röpképtelen xilofág Cerambycida faj meghonosodása is képtelenség. b./ Egyéb behurcolási lehetőség A Maros völgyében azonban még a vízi szóllitós feltételezésére sincs szükség. A hullámtér speciális mikroklímája /Andó 1969/. A folyót szegélyező erdők kultűr konszociócióit szigetszerűen felhasználva több xilofág faj leszivároghat. Ezen az erdélyi hegyekig nyúló "zöld sávon" eljuthatnak akár-a Tisza völgyébe is. Az így vándorló állatok főként a vékonyabb ágakban, vesszőkben vagy rőzsében élő oligo fág és polifóg fajok közül kerülnek ki. A hullámtéren Salix alba /L./-ban élő Cerambycidák is főként ebbe a csoportba tartoznak /84 »-ban/. Különösen kevés viszont a röpképtelen és az elhalt törzsekben, tönkökben élő Cerambycidák faj-és egyedszáma / 4 % illetőleg 8 % a részarányuk/. Körtvélyesen a leszivérgós a Körös-torkolat miatt hatványoződhat. Sajnos erről a vidékről semmilyen adat nem áll a rendelkezésemre. Behurcolási gócok a folyók menti települések is. Részben tűzifával kerül be sok Cerambycida, részben a szőlők és gyümölcsösök nyújtanak megtelepedéei lehetőséget. Bodnár /1939/ például a Phymatodes fasciatus Aill./-t Hódmezővásár hely tiszai részein és a környező kertekben egyaránt gyakorinak mondja. 2./ Szelekció Jóllehet a xilofág cincérek fejlődésük kritikus lérvólis és puppális szakaszában védve vannak az áradások vizétől ez a védelem korántsem tekinthető teljesnek. Tovább szűkitve a kört, a tópnövény specifitái populációs szinten érvényesül /Giljarov 1954/. Az egyes növényi gátló anyagok /inhibitorok/ pedig sok faj számára kizáró faktort jelentenek /Jermy 1972/. A Salix alba hatóanyagai 199