Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Jakab Béla: Gólyaállományunk populáció-dinamikája 1958-1979

szaporulat is jobb eredményt mutat. Az 1-6 fiókás fészkek, illetőleg költőpárok /HPm/ százalékos megoszlása most így alakult: 1: 4,55 », 2: 38,35 », 3: 36,55 %\ 4: 17,91 %, 5: 2,61 », 6: o,o3 ». Az északi és a nyugati megyékben általában a két fiókás fészkek száma volt a nagyobb. Arányuk 37,5o - 54,97 százalék. Az alföldi megyékben /9 megye/ pedig a három fiókos fészkek mennyisége dominóit 32,48 - 45,33 » aránnyal. Békés megyében még a négy fiókos fészkek is nagyobb százalékban /29,52 »/ fordultak elő, mint a kétfiókós fészkek /25,9o */» A kirepült fiókák átlaga 2,61. Az ország területéről összesen 513 fióka pusztulósát jelentették. Az 1974. évihez képest a pusztulás aránya kisebb, a kiköltött fiókok 5,28 százaléka. A pusztulásnak ezt az arányát az ismert okok mellett /megfázás, legyengülés, fertőzés, gólyaverekedés, mérgezés/ elég jelentős arányban - az elhullás 8-lo százaléka - a repülős fiatalok vezetéknek ütközése és áramütéstül bekövetkezett pusztulása eredményezte. A vezetéknek repülés és áramütés gyakori ok az öreg gólyák pusztulása esetében is. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a gólya populéció-dinamikájóban a legfőbb probléma a gólyák fészkelési lehetőségeinek a biztosítása. Ez továbbra is igényli az emberi segítséget: igy a mesterséges fészkelőhelyek létesítését /tetőre, fára, oszlopra szerelt fészektartó szerkezettel a lebontott fészkek helyett/, a villanyoszlopokon épült fészkek érintéevédelmét a fészkek vezetékek fölé emelését szolgáló fészektartóval. A golyók életterének védelmét pedig az országos természetvédelemtől várjuk az élővilág éltalános védelmét szolgáló gyakorlati intézkedésekkel, a kóros hatásoknak a lehető minimumra csökkentésével. Igy remélhetjük, hogy a gólyaólloményunk ismét megerősödik és utódaink is örülhetnek népünk kedves és hasznos madarának.