Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Galántha Márta: Beszámoló a sándorfalva-eperjesi ásatás 1981. évi eredményeiről

körülhatárolható részén kívül esik, ennek okát talán majd a részletes elemzés fogja kideríteni. A temető minden oldalról lehatéroltnak tűnik, feltártségi fokát 9o - 95 %-ra tesszük.

1 A sírok ritusbeli megoszlása rendkívül változatos. Ez különösen akkor édekes, ha összehasonlítjuk a Csanytelek - újhalastói szkita temető ritusmegoszláséval. ;.;íg ott a sírok többsége - 49 % - hamvasztásos temetkezés volt, itt a síroknak csak 34 %-a, 24 sír sorolható ide. Eltérő az is hogy mig Csanyteleken csak két esetben figyeltünk meg urnes temetkezést, Sándorfalvén a 8 szórt hamvasztásos sír mellett 13 volt urnós, három pedig urnás és szórt temetkezést egyaránt tartalmazott. A sírok többsége Sándorfalván zsugorított helyzetű volt. 31 sír sorolható ide /38 %/, ebből 27 jobboldali, 4 baloldali zsugorítása. Nyújtott, háton fektetett temetkezés mindössze három fordult elő a temetőben. Egy esetben a halottat nyújtva, oldalára fektetve helyezték a sírba. Az egyetlen háton fektetett, erősen felhúzott térdekkel való temetkezés analógiáit a Kárpót-medencétől K-re kell keresni. A sírok közül most kettőt szeretnék kiemelni, mivel valószínűleg kulcsfontosságúak a temető datálésának szempontjából. A 145. sírt 8 m külső átmérőjű, 4o-9o cm széles körárok vette körül, melyet 5 cm mélységben tudtunk megfogni. A körároknak a sírhoz való tartozását a sír centrális elhelyezkedése, valamint az a tény valószínűsiti, hogy a körárkot a 116. szarmata gödör vágta.

c A sírgödör nagyjából négyzetes volt, oldalhosszúsága 24o cm, átlagos mélysége 75 cm. Ki volt rabolva, azonban az emberi hamvtöredékek alapján eredetileg hamvasztásos temetkezésnek tarthatjuk, valószínűleg szórt hamvasztésosnak. A sírgödör DK-i sarkából K-i típusú bronz szíjelosztó, valamint való-