Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Galántha Márta: Beszámoló a sándorfalva-eperjesi ásatás 1981. évi eredményeiről

Galántha Márta: BESZÁMOLÓ A SÁNDORFALVA-EPERJESI ÁSATÁS 1981. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL /kora bronzkori és szkíta temető/ 198o októberében bejelentés érkezett a Lóra Ferenc Múzeumba, hogy a Sóndorfalva határóban épülő halastó területén a földmunkákkal sírokat bolygattak meg. A helyszíni szemle során kiderült, hogy az anyagnyerő helyként szereplő területen a gépek szkitakori temetőt veszélyeztetnek. A leletmentő ásatást 198o novemberében kezdtem meg, majd ez év tavaszától Fodor Istvón folytatta, akitől május hó folyamán megint én vettem ót, egész szeptemberig. 2 Az ásatás folyamán a mintegy 216oo m -nyi feltért területről több korszak emlékei kerültek elő. A szkíta temetőn kívül időrendben néhány kcrai bronzkori sir /temető/, késő szarmatakori település, valamint honfoglaló temető. Ezen kívül, lelőhelyünktől mintegy 800 m re, a halaetó ivadéknevelő tavainak területén egy, szintén a késő szarmatakorba sorolható temető is előkerült. Jelen beszámolómban én csak a területről előkerült őskori emlékek és jelentőségük bemutatására szorítkozom. A lelőhely Séndorfalva és Algyő határán fekszik, utőbbihoz közelebb, az algyői vasútállomástól mintegy 3 km-re, az Irma-majori út Ny-i oldalán, a Táborosi tanya előterében, a leendő halastó 2. sz. tavának területén. Morfológiailag a Gyevi fertő területéhez tartozik, a kör nyező vizes, lápos területből 81 m-es tengerszint feletti magasságéval 1 m-re emelkedik ki. A szkita, valamint a kora bronzkori temető az ÉK-DNÏ-i irányban kb 24o m hosszan húzódó magaslat DK-i lejtőjén terül el. A 71 biz tosan szkitakori sírból álló temető a lejtő vonalát követve, ovális folttan húzódik. Néhány sír a temető jel