Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: A makói termelőszövetkezetek fejlődésének kronológiája

szonbérlőknek osztották ki. A bérleteket megkapok szabadon dönthettek, hogy egyéni kishaszonbérlőként kezdenek a gazdálkodáshoz, vagy a földművesszövetkezetek keretében földbérlő-csoportot alakítanak /egyéni gazdálkodásukat megtartva/, vagy földbérlőszövetkezetet alakítanak, amelyben kollektíven művelik a földet. Az orszégos adatokat elemezve Donath Ferenc megállapítja, hogy a földhözjutottak közül néhány alföldi megyében, így Békés, Bihar és Csanád, különösen pedig Hajdú megyében a többség a kollektív forma mellett döntött. A rendeleten még alig száradhatott meg a nyomdafesték, mikor Makón megalakult az első földbérlőszövetkezet. Húsz pusztai nincstelen fogott össze és a bérletbe kapott llo holdon 1948. szeptember elején megalakította a "Makó-pusztai Földbérlő Szövetkezetet." Néhóny héttel késŐLb, szeptember végén az Igósi ugaron alakult meg a fjldbérlőszövetkezet 12 taggal, majd októberben a Makói Földbérlőszövetkezet. Ez 14 kisebb bérlőcsoportot fogott össze, melyek már csoportonként egy tagban művelték földjüket, sőt az egyik csoport nemcsak a szántás-vetési munkákat végezte közcsen, hanem az aratást is, és a terményből is egyenlő arányban részesedtek. Ez volt az első szövetkezet - mely már nemcsak a bérletre - de a munkók bizonyos részének elvégzésére is szövetkezett. 1948 vége felé a felsőbb szervek mindinkóbb szorgalmaztok a földbérlőszövetkezetek termelőszövetkezetté alakulását. Ezt anyagi előnyökkel is alátámasztották, mert míg a gépállomás a földbérlőszövetkezeteknek lo % órkedvezménnyel , addig a termelőszövetkezeteknek 3o % árkedvezménnyel szántott. Kisebb részben az ilyen kedvezmények hatására, nagyobb részben az erős és hathatós agitáció nyomán egyre több bérlőszövetkezet alakult ét fejlettebb szövetkezeti formára. Mint említettem, a földbérlőszövetkezetek a földművesszövetkezetek keretén belül jöttek létre, így a kapcso-