Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: A makói termelőszövetkezetek fejlődésének kronológiája

tatok, Halász Péter és Tamási Mihály: egyik az, hogy a makói hagymások tartózkodtak a földigényléstől, mert a saját föld esetében nem lehetett volna a földet váltogatni, ami a hagymabetegségekkel való fertőződés miatt elengedhetetlen. Másik oka a makaiak tartózkodósónak az, hogy nagyon kevés volt a városban a kiosztható föld, s igen sok az igényjogosult. Ennek ellensúlyozósóra mondta Erdei Ferenc 1945 március végén Makón, hogy a város igényjogosaltjait a mezőhegyesi állami birtokból és a környező községek földjéből is kielégítik /Lele, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes/. Végeredményben a mintegy háromezer földigénylőből majdnem kétezren jutottak földhöz, s többségében egy holdon alóli parcellát kaptak. További feszítő gond maradt a földnélküliek sorsa, de az igaerő és munkaeszköz nélküli új birtokosok helyzete sem volt valami reménytkeltő. Makón, így a különösen nagy földhiány, s a jó föle rendkívül nagy szerepe miatt a hagymatermesztést3n, igen magasra emelkedtek a földbérleti díjak. •:.£y hole bérleti díja ekkor ótlagban 8 mózea búza, de ez felment 14 mázsára is.

5 1946. november 23-án alakult meg a Lakói Földművesszövetkezet, melynek fő tevékenysége a mezőgazdasági termelés és értékesítés volt, majd 1948-tól ehhez kapcsolódott a kishaszonbérlők szövetkezeteinek felügyelete. A még mindig föld nélkül maradtak kielégítésére 1948. augusztue 29-én jelent meg a 9ooo/1948. Korm. sz. rendelet a "Mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről." A rendelet alapjón igénybevették a 25 holdnál nagyobb bérleteket, továbbá azokat, melyek a saját tulajdonban vagy használatban lévő földdel együtt meghaladták a 4o holdat, valamint a mezőgazdasógban nem élethivatásszerűen foglalkozók 5 holdnál nagyobb bérleteit. Az igénybevett földeket kisha-