Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szeged művészeti kapcsolati Vajdasággal

ség, amikor Gergely Sándorral közösen műtereatárlatot rendeztek. A Tanácsköztársaság után Moholy—Nagy is emigrálni kényszerült, s a húszas években a Bauhaus tanáraként ßUködött. A hitleri nácizmus a Bauhaus haladó szellemű kollektíváját is menekülésre késztette. Ezért ment Lloholy—Hagy a harmincas évek közepén Angiába, pár év múlva pedig az Egyesült Államokba. Chicagóban telepedett le és ott megalapította az Uj Bauhaust. 194ő-ban, mint a konstruktivista művészet nemzetközi rangú vezéralakja hunyt el. A műkereskedő Brummertől egy képajándékot, Moholy— Nagytól pedig egy rajzot őriz a Móra Ferenc Múzeum. Szeged és Szabadka művészeti kapcsolatainak vizsgálatához nélkülözhetetlen forráskiadványként szolgál Gajdos Tibor: Képzőművészeti élet Szabadkán a két világháború kö zött cimű 1977-ben megjelent könyve, mely tükrözi a szerzőnek azt a megállapítását, hogy "...a két világháború kö zött Szabadka volt a Vajdaság iegmozg-ú mqaabb képzőművé szeti központja, amit legnyomatékosabban a képzőművészek egyesületének kétszeri szervezése - 1923-ban és 1932-ben bizonyít." A város művészeti életének kibontakoztatásához szegedi kötődésű festők is hozzájárultak. így a Tanácsköztársaság után emigrálni kényszerült Hódi Géza /1881-1942/, aki 1321-1926 között Szabadkán bújt meg, ahol festő— és rajziskolája volt. Ott élő magyar ás szerb művésztársaival, Glan Sándorral, valamint Jelena Covic. Stipan Kopxlovic es