Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szeged művészeti kapcsolati Vajdasággal

rnáa helyi festőkkel együtt indították el Szabadkán a két világháború közötti művészeti életet. Törekvésükben nemcsak Balázs G. Árpád

ot találjuk ott, hanem az 1922-ben Szegedről-Szabadkára került Milos Babic /1904-1968/ festőt is. E művészről nem tudunk adatokat, mert a korabeli helyi lapok kiállítási rovataiban, illetve a tárlatok katalógusaiban neve nem szerepel. Gajdos emiitett könyvében azt írja róla, hogy Babic 1904-ben Újszegeden született, városunkban járt középiskolába, s szüleivel 1922-ben Szabadkára költözött. A közel két évtizede, 1968-ban Belgrádban elhunyt avantgárd szellemű festő munkásságával Branka Sadi. fiatal szabadkai mutörteneszno foglalkozik, aki Szegeden már többször rendezett jugoszláv tárlatokat. Tervbe vették, hogy Babic-képeiből előbb Szabadkán, majd Belgrádban emlékkiállítást hoznak létre. A művéaz öaszegyűjtött alkotáaait hasznos lenne Szegeden is bemutatni. Fontos eaeményként tarthatjuk azámon, hogy 1944 márciuaában Délvidéki Szellemi Találkozót rendeztek Tisza-parti városunkban. Ennek keretében nagyszabású tárlat nyílt a Kultúrpalotában. A kiállítás katalóguaa, az akkori szegedi festőkön kivül - igy többek között a már elhunyt Dinnyés Ferenc. VTasica Károly. Dorogi Imre. Erdélyi Mihály. Tápay Laj03 éa máaok mellett -"felsorolja a közel száz művel szereplő délvidéki vendégművészeket is. Közülük Szabadkáról Oláh Sándort. Zomborból Konjovics Milánt. Ujverbászról 178