Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Nagy Miklós: Adalékok a szegedi járás „homoki” községeinek kialakulásához

Nagy Miki ó" a : ADALÉKOK A SZEGEDI JÁRÁS "HOMOKI" KÖZSÉGEINEK KIALAKULÁSÁHOZ 30 évvel ezelőtt, 1950. január 1-el alakították meg a Szeged vároa közigazgatáai területéhez tartozó tanyavilágból a jelenlegi szegedi járáa közaégeinek jelentőé hányadát. Az évforduló kapcsán azeretnénk felidézni e községek létrejöttének körülményeit, néhány adalékkal szolgálva történetüknek ehhez a jelentős eseményéhez. Mi jellemezte a szegedi tanyavilág helyzetét a felazabadulás előtt? Szeged város 816 knf-nyi közigazgatáai területéből a 708 krf ösazkiterjedésű Alsó- és Felsőtanyán élt a külterületi lakosság. A határ közigazgatásilag kapitányaágokra, ezeken belül pedig esküdtségekre oszlott, 1935-ben a város 135 000 fős ösaznépeaségének több mint harmada /45 450 lakoa/ élt a tanyákon. A két közigazgatási központot /Alaó— éa Felaőközpont, ma: Mó— rahalom és Balástya/, valamint Röszkét és Szentmihályte—• • leket leszámítva - ahol tömörebb a települési kép - falu— szerű, zártabb képlet sehol nem jött létre. Ennek a sajátos települéaazerkezetnek a kialakulása a török kiűzését követő időazakra vezethető viaaza. A XVTII, azázad közepére kezdtek elazaporodni az alaó- éa felaőtanyai kasza—