Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

nem ismételhet meg. Talán a különlegesség, hogy egy mérnök drámát ír és rendez, talán a vízimérnöki vállalkozás ritkasága, mely egyedülálló mintagazdaság urává teszi, vagy talán éppen sajátos eredetisége, hogy egy geometra nemcsak álmodik, hanem tevékeny telepítője a siváhy homokság első erdőinek, talán mindez együtt, ami feledteti, hogy Vedres 1821—ig, csaknem fél évszázados munkássága során első- és végső sorban földmérő volt. E tevékenységének méltatására, térképmuveinek jegyzékbe gyűjtésére, a másfélszáz éve halmozódó hiedelmek tisztázására vállalkoztunk, amikor a megyei kéziratos térképek leírása és kutatása során kis előnyben részesítettük a "Vedres-féle" térképeket, hogy a teljesség igényével próbáljuk összegezni az életművet. Ez a kis szemelvény viszont csak a főbb eredmények felsorolására vállalkozhat, meghatározott terjedelme miatt.^ Az ifjú Vedres alig 21 évesen, 1786-ban szerezte meg mérnöki oklevelét tizennyolcadmagával együtt legelsőként a Pesti Egyetem Bölcsészeti Karán 1782-től 1850-ig fennáll ott Mérnöki Intézet 1275 hites geometrája között. Évfolyamuk végzőseinek nevét alig-alig találjuk meg korabe— li térképkatalógusaink személyné* ~utátóiban, közülük négyen csak évek múltán egy-egy, négyen pedig - s köztük Vedres Is - 1790-től folyamatosan több értékes térképlap