Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

szerzőiként jelentkeznek. "Eltűnésük" oka, hogy többségük bölcsészként csak érdekes kirándulást tett a mérnöki tudományokb

an, vagy úri passziőből elvégezve azt, más területen fejtette ki tevékenységét. Késői auktori jelentkezésük egyértelmű oka az ún. II. Jőzsef-féle föld, , 9 meres volt, melynek sürgős elrendelése ugyan mindnyájuknak biztos státust jelentett,"'"

0 de ugyanakkor el is vesztették mérnöki önállőságukat, mert névtelenül végezték az első kataszteri felmérés túlzottan azabályozott éa éppen ezért polihiaztor-indítású énjüknek robotszeru munkáit^"

1

". Reizner J. szerint a Szegediek "még a házszámozás és a tervezett országos népszámlálás"iránt kiadott rendelet ellen is feliratot intéztek, amely tekintetben az öaazea városok között... Szeged egyedülálló maradt""^, tehát Vedresnek éa társainak a lelketlen munkavégzéa"mellett még a Magisztrátua által támogatott spontán eUenállással is meg kellett küzdenie, telekről telekre és házról házra járván. Ráadásul neki, mint kirendelt városi mérnöknek ezekért a munkákért külön fizetaég aem járt, mint a tob— bieknek . Megia Vedrea lehetett egyedül a "megmentője" azoknak a "Joaefi méréabül" származó 13 darab árkusoknak éa még 4 caomó jegyzőkönyveknek, melyeket utódja* Buday Mihály 32 évvel később megörökölt a nyugalomba vonult mérnök Urbariuai Hivatalánál talált^ iratok között. Kutatásunk fő eredménye, hogy eme korabeli "térképleltárt" fel—