Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Nagy Ádám: Egy 19. századi pénzlelet néhány tanulsága

érvényben lévé konvenciós pénzláb szerint vert pénzeket tartalmazzák. A megegyezés, a Münzkonventó nem csak az or* szagok közötti nemesfémvándorlást szelídítette, hanem egyszerűsítette a forgalomban a számolást is. Hosszú idő óta ekkor egyezett meg a kivert pénz a valóságos értékkel : 1 konvenciős tallér = 120 krajcár, 1 konvenciós forint = 60 krajcár. Jó középértékű váltópénz volt a 20 krajcáros, amely leltünk 98 %-át teszi ki. Óhatatlan nem arra az összefüggésre gondolnunk, hogy a 18. század vége és a 19* század eleje Magyarországon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet mozgalmas időszaka. A bővülő piacok a magyar mezőgazdasági termékeknek nagy lehetőséget jelentettek. A többtermelés hazánkban megvalósuló sajátos formájának elemzése most felesleges lenne, de figyelemre méltónak kell lennie annak, hogy a pénzleletek kézzelfoghatóan jelzik e korszak tőkeképzési lehetőségeit, meglétét. Ha a lelet pénzeinek darabszámát évenként grafikonra vetítjük, azt láthatjuk, hogy ez a kisebb fajta vagyon az 1760-as évek idegen pénzei után zömmel 1802 után 1843-ig gyÚ^Lt össze. Érdekes, hogy szinte kizárólag 20 krajcárosból áll a lelet, ami valamilyen tudatos válogatás jelez. Pedig Mária Terézia uralkodása idején pl. 25 féle pénzt vertek Magyarország számára. A lelet 1/4 része esik Mária Terézia idejére. Két dologra kell itt felhívni a figyelmet. Az egyik egy tévedési le«