Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Nagy Ádám: Egy 19. századi pénzlelet néhány tanulsága

hetőség. Ti. 1746-tól /a körmöcbányai aranyak kivételével/ a kivert pénzmennyiség felét Maria Terézia, felét férje, Lotharingiai Ferenc képével éa cimeivel verték. Férje halála után, 1766-tól ez az arány 1/3-ra változik, a harmadik harmad pénzeit II. József caászár nevére verték ezentúl 1780-ig. Lotharingiai Ferenc posthumus veretein tehát mindig 1765-ös évszám van, de a valódi évet a verde betűjele utáni betű mutatja. Ennek ismerete híján a leletben az évenként összegyűlt darabok száma mindenképpen kiugró értéket mutatna 1765-ben, tévesen. A másik lényeges dolag egy lehetőség. Több hasonló korú lelet és az újkorban az írásos források ellenőrzési lehetőséget nyújtanak arra, hogy vajon a leletek valóban tükrözik-e a korabeli pénzforgalmat, a forgalomban lévő pénzek arányait, vagy pedig példát mutathatnak arra, hogy milyenbiztonsággal következtethetünk a teljes pénzforgalomra, öszszetételére, vagy egyes verdék által kibocsátott pénzmenynyiségre. Szerencsés véletlen, hogy néhány éve az éremtár kézirattárából előkerült egy feljegyzés, amelyen az 1741-68 között kiverésre került pénzek darabszám-adatai vannak. Ez a dokumentum lehetőséget ad egyfajta "visszaszámolásra" - igaz, eléggé rövid időszakra -, de a leletösszetételek vizsgálatához alapvető módszertani segítség. Alkalmazni persze csak több lelet összehasonlításával lehet.