Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Vörös Gabriella: Szarmata sírok Szeged-Csongrádi úton

hatna-e ugyanígy a római import tárgyakra, a terra sigillatákra vagy a római fibulákra is? Az egyes gyöngytípusok kronoló(t #14 giai helyzetét sem tisztázta egyértelműen az eddigi kutatás. Éppen ezért több gyöngytípus együttes előfordulását, kombinációit kerestük analógiaként, figyelembe véve előkerülésí helyüket is a sírban. Az anyaggyűjtés nem mondható teljesnek, itt csupán néhány leletegyiittest említek: Hódmezővásárhely-Kakasszék 2. sír,"^ Tápiószele 53- sír,"*"^ Kiskörös-Csukástó-Ráckút 6. sír,'^'' Szeged-Felsőpusztaszer 32. sír,

1

^ Szeged-Csongrádi út 14. sír. Az említett temetőket, illetve sírokat a szakirodalom egyértelműen a korai szarmata időszakba sorolja /i.sz. 5O-I8O közé/. A gyöngytípusok egyenkénti vizsgálata azonban számos ellentmondást vet .'fel. Sírjaink I—II. századi korhatározását támasztja alá, hogy nincsenek meg a lecsiszolt sarkú paszta- és karneolgyöngyök, amelyek megjelenése nagyjá19 bol a II-III. szazad fordulójára tehető. * Megvannak a gömbölyű karneolgyöngyök, amelyek a szarmata kor korai időszakára jellemzőek első sorban, de a III. század második feléig is 20 előfordulhatnak. Ugyanerre az időszakra jellemzőek a sírjainkban is tömegesen előforduló 2-3-4-5 tagú apró pasztagyön, „ ,21 gyök, amelyek a labnal kerülnek elo a ruha aljara felvarrva. Problémát jelent viszont, hogy a nagyméretű gömbölyű pasztagyöngytípusok Párducz Mihály szerint késői időszakra tehe22 tok, továbbá az, hogy a lapos borostyangyöngyök IV. századi 2 3 tömeges elterjedését hangsúlyozza a szakirodalom. Két sírunkban mindkét későinek meghatározott gyöngytípus előfordul, ékszerként a 19. sír övén, valamint a 20. sír nyakláncában. Elképzelhető, hogy egyes gyöngytípusok az eddigi elképzelésekkel - 13 -