Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Vörös Gabriella: Szarmata sírok Szeged-Csongrádi úton

ellentétben hosszabb ideig használatban maradtak. Az itt jelentkező időrendi ellentmondások arra figyelmeztetnek, hogy egyes gyöngytípusok eltűnésének és megjelenésének időhatárait alapos statisztikai vizsgálatokkal, a funkció és a sírban való helyzetük egybevetése alapján lehet csak meghatározni. Meg kell vizsgálni, hogy a gyöngyök viselőjének neme, kora, társadalmi helyzete összefügg-e a sírokba került gyöngyök szá mával, szinével, anyagával, stb. Eddigi adataink összevetése alapján tehát a sírok korát feltételesen a II. század végére tehetjük, nem zárva ki a néhány évtizeddel korábbi, illetve későbbi datálás lehetőségét sem. A temető teljes feldolgozásánál természetesen figyelembe kell majd vennünk az itt nem elemzett római import tárgyalt kro nológiai helyzetét is. Végezetül erre az időszakra utaló írásos és régészeti anyag kapcsán Szeged környékének provinciális kapcsolataira té rek ki. A rómaiak és szarmaták közötti kereskedelem fellendülését a II. század végére és a III. század elejére teszi a ku tatás. Tudjuk viszont, hogy éppen Szeged környéke már a II. század elejétől kezdve fontos szerepet játszott a Dácia- és Pannónia Provincia közötti kapcsolat kiépítésében és fenntartásában, írásos említésünk van egy Tisza melletti Parthiscum M „ 2 5 , , , nevű helyről, amelyet feltetelesen varosunk elődjével azonosítanak. Ezt a feltételezést támasztják alá azok a római 2 6 emlékek is, amelyeket a szegedi várban találtak. Kiemelkedően fontos közülük az a feliratos kő, amellyel a császári futárposta parancsnokát tisztelték meg egy felajánlással a kereskedők. A kő, a felirat alapján Antonius Pius idejére da-