Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Gaskó Béla: A Fehér-tó természetvédelmi problémáiról

sera lehetett lebecsülendő. l872-ben éppen emiatt a veszély miatt építették meg a Maty-völgyi.főcsatornát. Bálint Sándor munkáiból tudjuk, hogy Szegeden a Juhászat már a törökdúlás előtt az állattenyésztés egyik vezető ágazata volt. Mátyás király idején a 3zegedi juhászok a kun pusztákon szabadon legeltethettek. À Fehér-tó menti szikes gyep erre kiváltképp ősszel és tavasszal jó lehetőséget biztosított. Nem meglepő tehát, hogy a szegediek ismerték ezt a'részt. Ekkor jelenik meg ugyanis a tó neve először írásban egy 1473-ból származó oklevélben. /FEYEP,THO, FEIERTÓ/ A juhászat jelentőségét látszik igazolni, hogy a tó szigetecskéit többnyire a helybeli juhászdixiasztiák családneveivel jelölték. így például: Koromsziget, Kalapá.cssziget, Kónyasziget, Szücspálsziget, Zoraborisziget ...stb. Szűcs Mihály 1914-ben a korabeli statisztika nyomán számszerusiti az akkori városhatáron belüli kapitányságok juhállományát. Legtöbb C

s

öngölén volt /3012 db/, ezután Cszeszék /2S55 db/ majd Fehértó /2849 db/ következett. A tóvidék intenzívebb gazdasági hasznosítása megkövetelte a terület minél pontosabb felmérését. Legkorábban Heredi d' Homann nürnbergi térképész 1737 illetőleg 17^+2ben készült munkáin látható Szegedtől északra egy meglehetősen nagy, éles határok nélküli mocsár képe. Az 1747-es Kaltschinidt Ábrahám féle térképen egy észai -déli irányú csík a Fehér-tó. Bár a szintvonalakkal nem egyeztethető, arányaiból ítélve mégis valószínű, hogy az alapfelvótelezések idején alacsony volt a vízállás. A II.