Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Révész István: Földtani-fejlődéstörténeti vizsgálatok a DK-Alföldön

FÖLDTANI- FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK A DK-ALFÖLDÖN A Kárpát-medence Neogén alatti feltöltődésével kapcso­latos vélemények alapvetően két nagy irányzatba sorolhatók. Az első az egyes emeletek között letarolódást tételez fel, tagadja az üledékfolytonosságot. A második folyamatos üledék­képződést fogad el. A medence aljzatát idős metamorf kőzetek /csillámpala, gneisz, stb./, paleozóos gránit, kvarcporfir és mezozóos üle­dékes kőzetek alkotják /kb. 1100-6000 m közötti mélységben/. Ezekre a kőzetekre nagy üledékhiánnyal a miocén szigettenger üledékei települnek. A tengerelöntés ENY-i irányból érkezett a területre. A miocén kőzetanyag igen változatos klfejlődésü a parasztszegélyi konglomerátumtól a reduktiv mélyvízi miliő­ben felhalmozódott pelitekig, ill. különböző karbonátokig terjed. A mély medencék rétegsorát uralkodóan mészmárga, már­ga és agyagmárga alkotja. A benne található durvább rétegek valószínűleg zagyözönökből halmozódtak fel. A finomszemcsés alapanyagban levő gyakran szögletes kvarc, kvarcit és meta­morf anyagú kavicsanyag gyorsan süllyedő medencére utal. A kavicsok eredetüket tekintve a miocén tenger szigeteihez ill partvonalához köthetők. A kéregmozgások, a velük kapcsolatos földrengések ós a tengerfenék lejtése voltaic a zagyözönök el­indítói. A közbeeső nyugalmi periódusokban agyagmárga, márga mészmárga képződés jellemző. • A terület térben és időben változó intenzitással sűly­- 84 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom