Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Révész István: Földtani-fejlődéstörténeti vizsgálatok a DK-Alföldön

lyedt. Környezetéhez képest így mély helyzetbe kerülve az Alföld, a jelenkorig üledékgyű

jtő. A Kárpát-medencében a középhegységek emelkedése az alfölditől eltérő felhalmozódási környezeteket eredményezett. Ez az oka, hogy az üledékgyűjtő belsejében hiányzik a középhegységi, klasszikus, jól feldolgozott rétegsorok megfelelője. Indokolatlan a peremi fáciesek hiánya alapján eróziós időszakokat, kiemelkedést f e 1

1 é t e 1 e z nü nk. A miocén-pliocén határon az üledékgyujtő vizének kémiai összetételében és valószínűleg a vízmélységben következett be változás, időben elhúzódó kiédesedési folyamatként. A korábbi szigetek, félszigetek a pannóniai elején lassan víz alá kerültek. A Ponto-Káspi medence felé a kapcsolat szűk keresztmetszetűvé vált. Az Alpok és Kárpátok fokozódó emelkedésével a Pannon medence vízgyűjtő területe többszörösére növekedett, vízháztartása pozitív irányba tolódott el. Beltengerből beltó lett, amely vízfeleslegét csatornaszerű kapcsolatán át adta le a román Alföld felé. A legidősebb alsó-pannóniai képződmények közül a durva törmelékek a még meglevő szigetek partjaihoz kapcsolódnak. Ez a képződmény legtöbbször csak kavicsos, durva és középszemcsés homokkő. Ritkán, az összlet alján konglomerátum, sőt görgeteg is előfordul. A konglomerátum összletben alulról fölfelé történő finomodás figyelhető meg. Az egykori szigetek partjaitól távolodva szintén finomodik a szeracseösszetétel. A rétegzetlenség, a szemcseösszetételi viszonyok a hullámverés! zónában történt felhalmozódást bizonyí t ják.